Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)
Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Orgoványi István: A megtorlás Bács-Kiskun megyében
ros hamu alatt izzó parázs". 10 A razzia során a karhatalmisták a saját házában vagy annak udvarán megölték Wittner Jakabot. 11 Ekkoriban a megyében 328 razzia volt, és letartóztattak 3812 disszidálót, 322 szökött katonát, 197 volt rabot, 45 embercsempészt, 195 botrányokozót, 8 személyt gyilkossági kísérletért, 3 főt a karhatalom elleni erőszakért, 143 főt forradalmi tevékenységért, 153 főt izgatásért, 65 főt fegyverrejtegetésért és 622 főt „biztonsági okokból". 12 December közepén jött létre a rendőri karhatalmi egység. A rendőrség létszámát 675 fővel emelték, 48 új rendőrőrsöt létesítettek, létrehozták az „R"-csoportot és a politikai nyomozó osztályt. Felülvizsgáltak 129 ávós tisztet, és valamennyiüket átigazolták. 1957. március 15-ig 479 embert tartóztattak le valamilyen forradalmi tevékenység miatt, és elfogtak 501 volt rabot. 13 A megtorlás számokban 1956. december 2-án a megyei bíróság memorandumot adott ki, amelyben követelték a büntetőbíráskodás feletti ügyészi felügyelet és a népi ülnöki rendszer megszüntetését, a bírói függetlenség és pártatlanság megteremtését, vagyis azt, hogy a bíráknak ne kelljen a pártba belépniük. 14 1957. január közepétől vált rendszeressé az ítélkezés, de a büntetőbíráskodás megindulása után ingadozó és bizonytalankodó volt, az ítéletekben enyhe, liberális tendencia nyilvánult meg. Ez alatt azt kell érteni, hogy a tipikus vidéki forradalmi cselekményeket, a szovjet emlékművek ledöntését, a tanácsháza és a párthelyiségek elfoglalását, a helyi vezetők elleni fellépést a bíróság kezdetben magánlaksértésnek, vagyonrongálásnak és garázdaságnak minősítette. 1957 közepén a megyében öt bírót és hat hivatali dolgozót eltávolítottak, illetve áthelyeztek, 15 és az ügyészségnél is tisztogatást hajtottak végre, amelynek során két ügyészt és hat segédhivatali dolgozót váltottak le. 16 Ezután a bíróságok lényegesen szigorodtak, a minősítésben és a büntetések mértékében egyaránt. 1957 közepétől megindult a tömeges bírósági megtorlás. Eddigi kutatásaink 434 perre derítettek fényt, amelyeket a megtorlás során a megye lakosai ellen indítottak. Ezek összesen mintegy ezer embert érintettek. Tizenkét halálos ítélet született, melyek közül nyolcat végre is hajtottak, négy ember 10 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (BKMÖL), MSZMP BKMB Archívum, 1956-os gyűjtemény. A városi tanács vb 1956. december 19-ei rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. 38/5/1956. 11 GERGELY i. m. 90., 92. p. 12 KAJÁRI Erzsébet (összeáll.): Rendőrségi napi jelentések L, 1956. október 23-december 12. Budapest, 1996, 60. p. 13 Uo. 61. p. 14 BKMÖL XXV. 71. sz. n. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség 1957. április 13-án tartott hivatali értekezletének jegyzőkönyve. Szabó Sándor megyei ügyész beszámolója. is BKMÖL XXXII. 10.1. f. 12. cs. 15. ő. e. 16 BKMÖL XXV. 71.1957. Ig. XX:5/21.
