Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)
Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Orgoványi István: A megtorlás Bács-Kiskun megyében
ellen távollétében hozták meg a legsúlyosabb ítéletet. A kivégzettek: ifj. Góbor Ferenc, dr. Szobonya Zoltán, Nagy Lajos, Patyi István, Szabó János, Kolompár Mátyás, Bobek Károly, Pekó István. 17 Góbor Ferenc, Nagy Lajos és Szabó János kecskeméti cselekedeteiért kapta a legsúlyosabb büntetést. Öt életfogytiglani ítélet született, ebből kettő szintén a vádlott távollétében. Ők a forradalom leverése után külföldre távoztak. A megtorlás történetéhez tartozik, hogy decemberben, mikor a kormány ismét statáriumot hirdetett, a kecskeméti bírók nem akarták vállalni a statáriális eljárásokat, mivel olyan ingatagnak látták a Kádár-kormány helyzetét, hogy nem mertek az érdekében álló ítéleteket meghozni. Ezért kellett például ifj. Góbor Ferenc ügyében egy szegedi bírónak ítélkeznie. Nagy Lajos ügyét dr. Magócsi Gézára akarták bízni, aki elfogultság miatt nem vállalta ezt. A november eleji, rendőrségen történt összezördülésükre hivatkozva utasította el a per tárgyalását. így Nagy Lajost is egy Szegedről hívott bíróság ítélte el, a tárgyalások viszont Kecskeméten zajlottak. 18 Szabó Jánost a Fővárosi Bíróság ítélte halálra. A Kecskeméti Megyei Bíróság így összesen öt halálos ítéletet hozott. Bobek Károlyt és dr. Szobonya Zoltánt dr. Lengyel Zoltán bíró, a bíróság alapszervezetének párttitkára ítélte halálra. A bíróság ítélkezési gyakorlata ezektől az esetektől eltekintve valószínűleg az enyhébbek közé tartozott, több ítéletet minősített a fellebbviteli bíróság „törvénysértően enyhének". Forradalmi arcképek DR. MAGÓCSI GÉZA: 1914. január 25-én született Kispesten. Édesanyja Lohner Mária. A középiskolát Budapesten végezte, utána jogi diplomát szerzett. 1936-1940 között jogi szemináriumi oktató. 1940-ben a Budapesti Büntető Törvényszékhez nevezték ki fogalmazónak. Tényleges katonai szolgálatát 1939-1940-ben teljesítette. Ebben az időben futballozott, később edző is volt. 1942-1943-ban a Központi Járásbíróságon dolgozott. 1943-ban behívták, és a kijevi tábori kórházhoz került egészségügyi osztagvezetőként, majd századparancsnok lett. Miután letette a bírói vizsgát, távollétében a Kiskőrösi Járásbírósághoz nevezték ki bírónak. 1945 márciusában került haza, a Csallóközben az I. számú hegyidandár egészségügyi alakulatához került. Hama17 ORBÁN Éva: Üzenet a barikádról című könyvében még két kecskeméti kivégzettet említ: Farkas Mihályt és Mány Erzsébetet. Valóban Kecskeméten végezték ki őket, de a gyulavári forradalmi eseményekben vettek részt. Francia Kiss Mihály nem vett részt a forradalomban. Teljesen véletlenül bukkantak rá a hatóságok. Büntetését 1919-1920-ban elkövetett tetteiért kapta. Esete mégis kapcsolódik a megtorlás történetéhez, ugyanis személyének propagandaértéke volt, melyet ki is használt a hatalom. 18 Nagy Lajos és Bognár Ferenc peranyagát (B. 388/1957.) a nyolcvanas évek közepén a Csongrád Megyei Levéltárban kiselejtezték, mert Nagy Lajost köztörvényes cselekedetért ítélték el.
