Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Tyekvicska Arpád: Hős? Mártír? Áldozat? Pallavicini-Pálinkás Antal élete és halála

fordulni, rendezzék végre helyzetét. „Miért nem hagynak nyugodtan? Nekem a novemberi kihallgatásomon kívül egyszer Nógrádi altábornagy elvtárs, egyszer Farkas elvtárs segített, illetve beszélgetett velem. De miért csak a legmagasabb beosztottak?" - írta Váradihoz címzett levelében, akit később személyesen is felkeresett. Szeremé elkerülni Egerből, nyomatékosította parancsnokának, mert úgy érzi, hogy állandóan figyelik és éreztetik vele „helyzetét". A személyi anyag egyik feljegyzéséből tudjuk, hogy Pálinkással kapcsolatban „minden évben felvetődött, hogy mi legyen vele", elöljárói többször is kérték a leszerelését.

19 Váradi mégis úgy határozott, hogy az őrnagyot megtartják a hadseregben, és a következő évben továbbképző tanfolyamra vezénylik. 1955 júliusában aztán végre áthelyezték Rétságra, az ottani páncélos tiszthelyettes-kiképző ezred törzsébe, beosztott tisztként. Amikor az iskola törzsfőnöke tanfolyamra ment, őt nevezték ki a helyére.

20 A Rétságon töltött bő egy évről, itteni életéről, örömeiről és esetleges konfliktusairól nincsenek adataink. Mindenesetre úgy tűnik, hogy élete nyugodtabb mederbe terelődött, és a katonai karrier ismét megnyílt előtte. Úgy érezhette - a források tanúsága szerint joggal -, hogy környezete, katonatársai szeretik, becsülik. Ezt igazolja vissza az is, hogy 1956. október 30-án az ezred forradalmi katonatanácsának elnökévé választották. A megtorlás fogaskerekei között Pálinkás neve a köztudatban Mindszenty József kiszabadulásával és Budapestre szállításával forrt össze, ő vezette azt a katonai konvojt, mely a bíborost az Úri utcai rezidenciájába szállította. Ez a rövid - lényegében eseménytelen - kapcsolat az életébe került. Már 1956. november 25-én, Mindszenty bíboros jelentkezése az ellenforradalmi kísérletben címmel a Népszabadságban szignálatlan cikk jelent meg, amely Pálinkás személyét egyszerre az „ellenforradalom" országos jelentőségű alakjává tette: „Pálinkás Antal őrnagy... Ludovika Akadémiát végzett horthysta tiszt volt, a felszabadulás után ügyesen kiadta magát a népi demokrácia hívének, aki szakított grófi családjával és nevét is megváltoztatta. így lett belőle Pálinkás. A honvédségben mindezt tudták róla, de elhitték, hogy a néphatalom és a szocializmus híve lett. Mihelyt azonban alkalma lett az ellenforradalmat nyílt arccal szolgálni, rögtön levetette álarcát, és sietett nagy tettet végrehajtani az ellenforradalom számára." A cikk egyébként nem más, mint a Fehér Könyv Mindszentyről szóló, utolsó fejezete, amit - már a későbbi ügyészi vizsgálat időpontjára időzítve - az MSZMP megyei lapja is közölt.

21 " MHKL 1955. év. 20 Periratok, 393. p. 21 Mindszenty szereve az ellenforradalomban. Népszabadság, 1956. november 25., 3. p.; Új Úton, 1956. december 8., 4. p.; Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben. (Az első rész számozatlan.) Budapest, é. n., 60-62. p.