Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)
Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Okváth Imre: Katonaperek a „Katpolon" belül. 1948-1953
azt akarom, hogy jó munkával bizonyítsam be hűségemet a Párthoz, a népi demokráciához." 25 Egy ilyen önvallomás után nem meglepő, hogy a Vizsgálati Főosztály vezetője javasolta a Legfőbb Ügyészségnek a perújrafelvételt; álláspontjuk szerint a bíróság - csak az elítélt vallomásaira támaszkodva igen súlyosan ítélkezett az ügyben. A Legfelsőbb Bíróság 1954. július 29-ei ülése Berkesi András volt ÁVH-s őrnagyot az ellene emelt vádak alól bűncselekmény hiányában felmentette, és intézkedett szabadlábra helyezéséről. A börtönbeli munkálkodás a szabadulás után is kamatoztathatónak bizonyult, hiszen az anyagi kárpótlás során Berkesi kapott egy egyszoba-összkomfortos lakást és 55 000 forintot. A párthoz való töretlen hűsége következményeként a Központi Ellenőrző Bizottság a páttagságát is visszaállította. A gondoskodás kiterjedt a megfelelő munkahely kiválasztására is, amely a Finommechanikai Művek műszaki titkári pozícióját jelentette. 26 3. KÉP: Berkesi András őrnagy Az egykori beosztottat alig néhány nappal később főnöke is követte: Kardos (Kasztreiner) György alezredest, a katonai kémelhárítás volt vezetőjét, ekkor már szolgálaton kívül, a Friss Újság munkatársaként 1950. október 3-án állították elő volt beosztottjai és kollégái. A vizsgálati fogság ideje alatt többször súlyosan megverték és megfenyegették, többek között azzal, hogy családtagjait is letartóztatják. Ennek hatására önmagára terhelő vallomást téve elismerte a feljelentési kötelezettség elmulasztása és a szolgálati titoksértés vádjait. Az 1954-es felülvizsgálati anyagában bevallotta, hogy beismerő vallomását mi motiválta: „Tudtam, hogy a Párt tudtával és beleegyezésével kerültem őrizetbe, és azt is, hogy ellenségnek tüntetnek fel a Párt előtt. Ennél fogva kilátástalannak tartottam minden olyanirányú kísérletet, mellyel iga25 Uo. 26 ÁSZTL, szám nélküli zárt iratok, IX/12., 15. p.