Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

1. A váci rk sémát 1813 a településen 33 rk, 583 akat lakost említ. 2. A Vályi által Felsőbodony címszó alatt említett, Alsóbodonyra vonatkoztatható Kisbodony elnevezés téves. Kisbodony Felsőbodony volt. Korabinszky csak egy Bodonyt ismer, adatát Alsóbodonyhoz soroltuk. Az "e" forrásban Alsóbodony filiájaként szerepel Romhány, melyet nem tudtunk helyhez kötni. Annyit tudunk, hogy a 15-16. században létezett egy Kisromhány nevű település is (Borovszky 111. p.). Az általunk ismert Romhány materként szerepel a forrásban. A váci rk serhat 1813 a településen 26 rk, 308 akat, 8 izr lakost említ. 3. "B" forrás szerint a vázsonkői Zichyek szeniorátusa, a szeniorátust gr Zichy Zsigmond birtokolja, ténylegesen gr Zichy Ferenc vezeti. Gr Zichy Zsigmond 1783-tól, 1802-ben bekövetkezett haláláig volt szenior (Borovszky 636. p.). Ez igazolja a „B" forrás helyességét, egyben felhívja a figyelmet „b" forrás kritikai kezelésére, mely gr Zichy Ferencet nevezi meg birtokosnak. Az esztergomi rk sematizmusokban 1813-ban Felsőesztergály, 1815-ben Alsóesztergály a mater. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 48 rk, 496 ev lakost említ. 4. Az I. kat. felm. XV 13 szelvényén talán azonos az Alsóesztergálytól északkeletre lévő malommal és házzal, bár az 1871-es térképen (Nm át) a ház az út másik oldalán van. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Vályi szerint Alsóesztergály filiája. Az esztergomi rk sematizmusokban 1813-ban Felsőesztergály, 1815-ben Alsóesztergály a mater. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 6 rk, 3 ev lakost említ. 5. Az evangélikus források nem azonos matert jelölnek meg. 1791-ben (e) Alsópetény a mater, filiája Felsőpetény, 1794-ben (A) fordítva. Az rk sematizmusok is jelentősen nagyobb ev lélekszámot adnak Felsőpeténynél, ezért az adattárban és az ev mutatóban Felsőpetényt tüntettük fel maternak. A váói rk semat 1813 a településen 518 rk, 37 akat, 131 izr lakost említ. 6. Az I. kat. felm. XV 17 szelvényén az Alsópeténytől DK-re lévő „w. h" felirattal azonosítható. „B*" forrás a bekebelezett praediumok vagy diverticulumok közt hozza „promontorium vei diverticulum" meghatározással, mint Alsópetónyhez tartozót, s így nem ad külön birtokost. A „b" forrásban nem szerepel. A váci rk sémát 1813 a településen 5 rk, 1 akat lakost említ. Vadalmás nevét területnév őrizte Alsópetény és Nézsa határán (M fnt 1980). 7. Korabinszky a többi forrással ellentétben, feltehetően tévesen, Alsósápon említi birtokosként a Baloghy családot és Felsősápon pedig a Váci Káptalant. Adatát az adattárban és a mutatókban korrigáltuk. A Pfarrtopographie Alsósáp és Felsősáp rk lélekszámát összevontan adja meg. Az evangélikus forrásokból a névalak alapján nem egyértelmű, hogy Alsó- vagy Felsősápon élt-e evangélikus lakosság, de feltehetően mindkettőben. Az Ev Névt 1848 is együtt adja meg az evangélikus lélekszámot, mégpedig 49 főben. Az evangélikusokra vonatkozó adatokat az rk sematizmusok valamivel nagyobb evangélikus lélekszáma alapján soroltuk Felsősáphoz. Vályi szerint mater, csakúgy, mint az rk sematizmusok szerint. A váci rk semat 1813 a településen 433 rk, 7 akat lakost említ. 8. A Tabella Locorum Aló Szécsénke névalakja nyilván elírás. A források többsége (u, I, t, n, b, B) együtt hozza Alsó- és Felsőszécsénkét, feltehetőleg a 18. században összetartoztak. Ezt igazolná Korabinszky is, amikor egy szlovák, magyar falut ír, majd így folytatja „Alsó és Felső Szécsénke". „P" forrásban csak Szécsénke névforma szerepel, a lélekszám feltehetőleg mindkettőre vonatkozik. A népszámlálás az izraeliták adatait Felsőszécsénkével közösen adja meg. Az urbárium Alsószécsénke és Felsőszécsénke adatait együtt adja meg, „B" forrásban, a birtokosok neve szerinti összeállításban nem szerepel, de „B*" a possessiók felsorolásában hozza. Vályi és a váci rk semat 1813 szerint Becske filiája. Az utóbbi 243 rk, 10 akat, 28 izr lakost említ. A váci rk semat 1812 az izraeliták számát Felsőszécsénke adataival együtt adja meg. 9. Vályi két címszó alatt (Bakó, Baka) kétszer hozza le. A Bakó névváltozatnál magyar falunak nevezi. Kora. binszky közöl egy Öaka nevű falut Nógrád vármegyében, megjelölve, hogy „Pukancztól" nem messze fekszik. Ennek alapján a Baka címszó a Hont megyei településre vonatkozik. Mivel forrásainkban jogállása csak Vályi szerint pagus, praediumnak vettük. A később önálló határral rendelkező község, így szerepel Remekházy térkópén is 1887-ben. Mivel az alaptérképen is saját határa van, az adattárban is önállóan szerepel. 1911-ben kisközség (Borovszky 15. p.), 1922-től Csesztve része (Nm thnt 20. p.) , „B" forrásban nem szerepel, „B*" felsorolja a praediumok között. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Csesztve filiája 52 rk, 101 év lakossal. 10. Balassagyarmat vásári privilégiumára vonatkozóan az 1850-es összeírás érdemleges adatot nem tartalmaz. Az irat szerint gr Zichy uradalmi ügyvéd nyilatkozata alapján az uradalomnál semmilyen privilégium nincs, a Balassa család kékkői levéltárából pedig a határidő lejártáig nem érkezett válasz. 1850-ben vásárai az adattárban közölteken kívül a következők voltak: január 6. (Három királyok), június 24. (Keresztelő János), no-