Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

vember 1. (Mindenszentek). A január hatodikai vásár hetén hétfő baromvásár, kedd kirakodóvásár. Hetivására hétfő és péntek. Ez utóbbi élelmiszer gyalogvásár. A postaállomást Szügyről helyezték át ide. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 1540 rk, 1023 ev, 6 ref, 27 gk, 604 izr lakost említ. 11. A források alapján nem tudtuk azonosítani. 12. Vályi és a váci rk semat 1813 szerint Rétság filiája. Az utóbbi 10 rk, 420 akat lakost említ. 13. „B" forrásban nem szerepel a település, de „B*" felsorolja a possessiók között. A váci rk semat 1813 a településen 429 rk lakost említ. 14. Azonosítani nem tudtuk. Az I. katonai felmérés XIV 17 szelvényén több malmot is ábrázolnak. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 15. Az I. kat. felm. XIV 17 szelvényén nem tudtuk azonosítani, de megtalálható a Spezialkarte G 6 szelvényén és az 1871-estérképen (Nm át) is. 16. A váci rk semat 1813 a településen 228 rk, 18 akat lakost említ. 17. Vályi két címszó (Berenka ill. Boros Berinke) alatt hozza helységnévtárában. Az utóbbinál Berki filiájának nevezi. .A váci rk semat 1813 a településen 603 rk, 14 akat, 5 izr lakost említ. 18. Az I. kat. felm. XIV 16 szelvényén az Alsó Jásztelek alatti „w h" felirattal azonosítottuk. A váci rk sematizmusok szerint Rétság filiája. 1812-ben Jászteleknek - feltehetően Alsó- és Felsőjászteleknek együtt - 73 rk, 10 akat; 1813-ban 60 rk, 2 akat lakosa volt. 1814-ben Alsőjásztelken 3 rk lakost írtak össze, az akatolikusokról nincs adat. 1814-ben Felsőjásztelken 48 rk, 48 akat hívő élt. 19. Az I. kat. felm. XIV 16 szelvényén a név alatt „w h" és „jág h:", azaz fogadó és vadászház felirat található. A színes másolaton a felirat felett, az út két oldalán kivehetők házak, de megnevezés nincs mellettük. ••' „P" forrás adata egyértelműen a praediumban lévő diversoriumra vonatkozik. A váci rk sematizmusok szerint Rétság filiája. Felekezeti lélekszámadatalt Id. a 18. jegyzetben. 20. Az I. kat. felmérés XIV16 szelvényén a Borsosberénkétől nyugatra lévő „M. Höffe" felirattal azonosítottuk. A „b" forrás nem említi a praediumok között. A váci rk semat 1813 a településen 27 rk lakost említ. 21. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Vályi szerint Csalár filiája, szemben az esztergomi rk sematizmusok 1813. és 1815. évi adataival, melyekben Bussa a mater és Csalár a filia. • , Az esztergomi rk semat 1813 a településen 725 rk, 17 ev lakost említ. 22. „B" forrásban nem szerepel, „B*" a possessiók közt sorolja fel. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 223 rk, 68 ev, 1 ref lakost említ Bussa fDiájaként, 23. A népszámlálás összevont adata alapján Zoborhoz tartozott. Adattári besorolása Csalárhoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Vályi adata, hogy Nézsa szomszédságában található, s ennek filiája, tévedés. Ilyen puszta a későbbi sematizmusokban sem szerepel. A tévedés alapja lehet, hogy Korabinszky a másik, a pag jogállású Kürt (177.) után említi, de ő helyesen írja le Kiszellőtől fél mérföldnyire. Erre utalna az is, hogy a két forrás birtokosadata egyezik. Ezért Vályi adatait (névalak, jogállás, birtokos) a tévedések kiküszöbölésével itt hozzuk. Megjegyezzük, hogy az I. kat. felm. XVI 14 szelvényén is csaknem falu méretű települést ábrázolnak „Kürt" felirattal. A„b" és a „B" források nem említik, de „B*" felsorolja a praediumok közt. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Bussa filiája 64 rk, 8 ev lakossal. 24. „B" forrás nem nevez meg birtokost, de „B*" a possessiók felsorolásában hozza. Az esztergomi rk semat 1813 szerint mater, 223 rk, 209 ev lakosa volt. 25. ,3" forrás nem nevezi meg a birtokost, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A váci rk semat 1813 a településen 168 rk, 6 izr lakost említ. 26. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 920 rk, 6 izr lakost említ. 27. Vályi helységnévtárában Jenő (Diós Jenő) címszó alatt egy azonos nevű pusztát is említ Romhánytól nem messze, annak fjliájaként. Földesurának hg Esterházyt nevezi. A települést a rendelkezésre álló ..adjatok alapján nem tudtuk azonosítani. ...Nfélyi szerint,RorrihárVfiHája., A váci rk semat 1813 a településen 355 rk, 873 akat, 5 izr lakost említ. 28. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 400 rk, 200 ev, 2 ref lakost említ. 29. Az evangélikus források Kisbodony névalakjával azonosítottuk. Ezt igazolja, hogy a Váci Püspökség 1812-14. évi sematizmusaiban is Felső- vagy Kisbodony néven szerepel. A források itt a jogállás vonatkozásában több bizonytalanságot mutatnak. Felsőbodony az úrbérrendezés, idején puszta volt, így felmérés nem készült (Schneider 34. p.). A népszámlálás praediumnak írja össze, de számadatait önállóan adja meg. 1788-ban praediumként („B*") és possessióként (ö) is szere-