Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

178. Talán az I. kat. felm. XVI 18 szelvényén Uzsapusztától („P úszta-Uzsa") délkeletre lévő „wh" feliratú épülettel azonosítható „P" forrás óratávolsága alapján. Ez a Spezialkarte G 6 szelvényén lévő „P. Margos"-nak felelne meg. „P" forrás szerint a településen nincs egy katolikus sem. A Váci Püspökség 1812—14. évi sematizmusaiban nem szerepel. 179. Az evangélikus források Gerege névalakjából nem tudni, Kis-, Mihály- vagy Liptageregére vonatkozik. A római katolikus egyházigazgatás szerint a Rozsnyói Püspökséghez tartozott. Ennek 1813. és 1815. évi sematizmusai nem adnak támpontot a kérdés eldöntéséhez. Az Ev Névt 1848-ban nem szerepel. Fényes Elek 1851-ben Liptageregén 37, Mihálygeregén 29, KiSgeregén 2 evangélikus lélekről tud. Ezért az evangélikus források adatait Liptageregéhez soroltuk. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 423 rk lakost említ. 180. Forró pusztát az I. kat. felm. XV114 szelvényén nem tudtuk azonosítani, de szerepel a Spezialkarte G 6 szelvényén és az 1871 -es térképen (Nm át) is. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 181. A „b" forrás Koháry Ignácné grófnőt említi. Személyére ld. Nagy VI. kötet, 289., 294. p. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 731 rk lakost említ. 182. Csupán Lipszky térképén szerepel, lokalizálása ennek alapján történt. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 183. Az esztergomi rk semat 1813 szerint mater, 944 rk, 26 ev, 9 izr lakossal. 184. A források adatainak besorolásánál problémát jelentett, hogy a járásban egymáshoz egészen közel fekszik Alsózsún (184.), Felsőzsún (185.) és Zsúnalmás (197.). Az előbbiek gyakran csak Zsúm, Zsún, Zsúny névalakban szerepelnek. A praediumok felsorolásánál „B*" forrás csak Zsúnalmást (197.) említi az NML 1788. évi összeírásával (ö) megegyezően. Az I. kat. felm. XVI 16 szelvényén Alsó- és Felsőzsún „Szun" névalakban szerepel. Ugyanezen a szelvényen található „Almásy M: H:"-t Zsúnalmással azonosítottuk. „B" forrás Zsúny praedium alatt szereplő birtokos adatát - mivel Megyer, melynek területére Zsúnalmás esik, birtokosai mások - ide soroltuk. Alsó- és Felsőzsúnná! egyaránt közöljük, mivel mindkettőre vonatkozhat, Vályi szerint Lóc filiája, A váci rk semat 1813 szerint Szentivány filiája, 20 rk lakossal. Az esztergomi rk semat 1813-ban szintén szerepel egy Alsó Zsúm Lóc fillájaként 30 rk, 2 ev lakossal. Az ellentmondást nem tudtuk feloldani. 185. A birtokosokra ld. a 184. jegyzetet. Vályi szerint Lóc filiája, megegyezően az esztergomi rk semat 1813-mal, mely 10 rk, 9 ev lakost említ. 186. Ez a Lőrinci Vályi helységnévtárában nem szerepel. Amit, mintfalvat közöl, leírása alapján a Vadkert melletti Lőrinci pusztával azonos (Vö. a 107. jegyzettel). A népszámlálásban szereplő Sasi pr ismeretlen. A váci rk semat 1813 a településen 1218 rk, 3 izr lakost említ. . .. 187. Ez a Selp puszta csak Lipszky térképén szerepel, sem az I. kat. felm. XVI 16 szelvényén, sem a Spezialkarte H 6 szelvényén nem azonosítható. Lipszkyn kívül „B" és „B*" forrásban fordul elő. Ami az itt húzódó megyehatárt illeti, Lipszky térképén és az I. katonai felmérésen ezt a Zagyva vonala képezi. A Spezialkarte H 6 szelvényén és az 1871-es térképen (Nm át) ennek vonalvezetése az előzőekétől eltérő. Térképmellékletünkön a megyehatárt ezen a szakaszon Lipszky térképének megfelelően ábrázoljuk. A Lipszky helységnévtárában szereplő másik, a Zagyvától keletre eső, Selyp pusztát ld. a Heves megyei kötetben (41. sorszámon). Áz rk sematizmusokban nem szerepel. 188. Vályi szerint Nagybárkány filiája, csakúgy, mint az esztergomi rk semat 1813. és 1815. évi sematizmusai szerint. 1813-ban a településen 10 rk, 505 ev lakos élt. 189. A Tabella Locorum sorszáma és a népszámlálás összevont adatai alapján Kiskeresztúr Kishartyánhoz tartozott. Adattári besorolása Lucinhoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen ennek határain belül fekszik. Lipszky térképén egy Keresztúr szerepel Lucin szomszédságában, ellentétben a Spezialkarte H 5 és a MOL KM térképek szelvényeivel, ahol Kis- és Nagykeresztúr egymástól elkülönül, csakúgy, mint az 1871-es térképen (Nm át). Az I. kat. felm. XVII 15 szelvényén nem tudtuk lokalizálni. Forrásaink két Keresztúri ismernek a Szécsényi járásban, egyet a 193. sorszámú Marcal, és egyet a 188. sorszámú Lucin szomszédságában. Ugyanakkor „B" forrás a birtokosok felsorolásánál a 41. sorszám alatt felsorolt Kiskeresztúrja és Nagykeresztúrja a birtokosok alapján inkább a 189. és 191. sorszámra vonatkozik, mint a Füleki járásban lévő azonos nevű pusztákra (328. és 329.). „B*" forrás a praediumok felsorolásánál egy Keresztúrról tud, illetve egy „Keresztúr seu Pogányvár", elnevezésűről, ami tévedés, (vö. a 192. jegyzettel). Talán ez a bizonytalanság is arra utal, hogy mégiscsak két Keresztúr lehetett Lucin szomszédságában. Az esztergomi rk semat 1815 egy Keresztúr praediumot említ, 4 rk lélekkel. (1813-ban a pusztát nem említik.)