Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)
Jegyzetek
190. Az I. kat. felm. XVII 15 szelvénye „Karacut" felirattal azonosítható. Csak„p" forrás nevezi „Kiss-Falud ' alias Krahó"-nak, a térképekről tudjuk, hogy ez tévedés. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 9 rk, 30 ev lakost említ. 191. Ld. a 189. jegyzetet. 192. Az I. kat. felm. XVI 15 szelvényén „régi várrom" felirat alatt a fekete-fehér másolatokon nem jól látható épületek a színes térképen jól kivehetőek. „B*" forrás a puszták felsorolásánál „Keresztúr seu Pogányvár"-nak nevezi. Ez tévedés, az 1871-es térképen (Nm át) külön-külön szerepelnek. „B" forrásban Pogányvár nevű birtok nem szerepel. Vályi Nagybárkány filiájának nevezi. Az esztergomi rk semat 1813. évi sematizmusában nem szerepel, 1815-ben Pogányváron 7 ev lelket számoltak össze. 193. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 524 rk, 20 ev, 4 ref, 13 izr lakost említ. 194. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 215 rk, 16 ref, 3 görög lakost említ. A puszta Süllé, 1815' ben Sülke néven szerepel. 195. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 195 rk, 5 ev lakost említ. 196. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 1060 rk, 30 ev 45 izr lakost említ. 197. A népszámlálás összevont adatai alapján Hollókőhöz tartozott. Adattári besorolása Megyerhez a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XVI 16 szelvényén található „Almásy M:H:"-t Zsúnalmással azonosítottuk. A lokalizáció és azonosítás problémáira ld. még a 184. jegyzetet. Az esztergomi rk sémát 1813 a településen 10 rk lakost említ. 198. Az evangélikus felekezetűekre vonatkozóan ld. a 179. jegyzetet. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 429 rk lakost említ. 199. „B" forrás szerint id Almássy Pál az egész család nevében birtokolt. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 421 rk, 10 ev, 8 izr lakost említ. 200. Az urbárium forrásközlésében (Schneider 1 12. p.) Schneider részben eltérő adatokat közöl. A házas és hazátlan zsellérek úrbéres családfőinek számát - akik földesurainak neve nincs feltünteve - ő Bene Ádáméihoz adta. A „K" forrás által birtokosként megnevezett Schemberg családot Nógrád vármegyében nem ismerjük. A négybástyás, várszerű kastély, melyet e család tulajdonának nevez, Borovszky Sámuel monográfiájában Bene-féle kastélyként szerepel. (Borovszky 17. p.) A váci rk semat 1813 a településen 1062 rk, 59 akat, 22 izr lakost említ. 201. Az I. kat. felm. XVI 17 szelvényén talán azonos a Bértől északnyugatra lévő „w: h" felirattal, de fekvése nem egyezik teljesen a többi térképével. Lokalizálása a Spezialkarte G 6 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. A váci rk semat 1813 „Czolhány" néven, Buják f Májaként közli, 10 akat lakost említ. Colham nevét talán a Conyhapuszta földrajzi név őrizte Bércei határában (Nógrád megye 1993). 202. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. A váci rk semat 1813a településen 9 rk lakost említ. 203. Az I. kat. felm. XV 17 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Lokalizálása a Spezialkarte G 6 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 204. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Az „A" forrás adata feltehetően Kis- és Nagyhalápra egyaránt vonatkozik, de az rk sematizmusok nagyobb evangélikus lélekszáma alapján ide soroltuk. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 445 rk, 24 ev, 1 ref, 6 izr lakost említ. 205. „B" forrásbán nöm szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. Az evangélikus felekezetűekre ld. a 204. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 121 rk, 8 ev, 4 izr lakost említ. 206. A váci rk semat 1813 a településen 123 rk, 37 akat, 1 izr lakost említ. 207. A váci rk semat 1813 a településen 571 rk, 1 akat, 3 izr lakost említ. 208. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 556 rk, 16 ev, 3 ref, 5 izr lakost említ. 209. „6" forrás megjegyzi, hogy Diószeghy József, mint utódainak természetes gyámja és gondozója is birtokos. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 239 rk, 11 ev, 12 izr lakost említ. 210. Az urbáriumban, valamint az „n", „p", „b" forrásokban is mint possessio szerepel. A mutatókban és a térképen is ennek megfelelően jelöltük.
