Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

110. A malom megtalálható az I. kat. felm. XIV 17, valamint a Spezialkarte G 6 szelvényén. A Migazziburg és Kismaros között lévő malmot a feliratok sűrűsége miatt a szerkesztés során a térképmellékletről le kellett hagyni. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 111. Vályi szerint eredeti neve Migazziruh volt. Migazziburg Lipszky térképén kastély jellel szerepel, jogállása a Repertóriumban diverticulum. „B" forrásban nem szerepel a település, csak „B*" sorolja fel a bekebelezett diverticulumok között, mint ami Verőce területébe olvadt. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 112. „B" forrásban nem szerepel a település, csak „B*" sorolja fel a possessiók közt. A Pfarrtopographie megjegyzése szerint lakossága tiszta akatolikus. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Nagyzellő filiája, 220 ev lakossal. 1815-ben Óvár filiája, ugyanennyi ev lélekkel. 113. Vályi tévesen nevezi szabad pusztának, mely Szentivány közelében fekszik. Ilyen nevű puszta nincs térképeinken. A Lexicon Locorum forrásközlésében a település szlovák névalakját (Zelowcze),tévesen a felette lévő Szendehelynél hozzák (160. p.). A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. „B*" forrás említ egy Dortsány nevű diverticulumot a bekebelezett puszták közt, mely Zsélybe olvadt, ezt azonban nem tudtuk azonosítani. Vályi szerint Szentivány filiája. Az esztergomi rk semat 1813 szerint mater, 772 rk és 6 ev lélekkel. 114. Az I. kat. felm. XV 14 szelvényén a Zsély északi végén, a Kürtös pataktól nyugatra fekvő, U alakú házcsoporttal azonosítható. Megtalálható a Spezialkarte G 5 szelvényén, valamint az 1871-es térképen (Nm át) is. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 115. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. A népszámlálás és Vályi Boros családnév alakja a többi forrás alapján tévedés. Az esztergomi rkisemat 1813 szerint Nagyzellő filiája, 4 rk és 265 ev lélekkel. 116. Az I. kat. felm. XV 13 szelvényén nem szerepel név szerint. Esetleg a Szentpétertől keletre lévő „Salas" feliratú két házzal azonosítható. Megtalálható viszont a Spezialkarte G 5 szelvényén, valamint az 1871es térképen (Nm át). A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Nagyzellő filiája, 6 rk és 4 ev lélekkel. 117. Forrásaink többségében (I, t, n, p, K, b, A, a) csak Ludány szerepel. Borovszky Sámuel monográfiájából tudjuk (Borovszky 78. p.), hogy 1660-ban Felsőludány néven szerepelt, s részben gr Balassa Imre Divényi Uradalmához tartozott, 1740-ben gr Balassa és gr Zichy voltak földesurai. Ezért a fenti források Ludány névalakját az evangélikus források kivételével Felsőludányhoz soroltuk. 1770-ben az urbáriumban már két helység ismert: Alsó- és Felsőludány. Alsóludány gr Ráday Gedeoné, Felsőludány gr Zichy Ferencé és gr Balassa Pálé. Ennek alapján „b" forrás birtokos adatait is szétválasztottuk Alsó- és Felsőludányra bár csak egy Ludány névalak szerepel. Vályi adataikat együtt közli, csak gr Rádayt említi birtokosként, ez azonban feltehetőleg Alsóludányra vonatkozik. Az NML 1788-as összeírásában („B*") Alsó- és Felsőludány külön szerepel. A korábbi térképek közül sem az I. kat. felm. XVI 14 szelvényén, sem a Spezialkarte G 5 szelvényén nem szerepelnek külön, Lipszkynél is csak az adattárban. A Pfarrtopographie rk lélekszáma feltehetően Alsóludányra és Felsőludányra együttesen vonatkozik. Az esztergomi rk sematizmusokból a következőket tudtuk megállapítani: 1813-ban csak Felsőludány mater szerepel 767 rk, 3 görög, 7 ev, 1 ref lélekkel. 1815-ben Alsóludány már önálló filia. Ekkor Felsőludányban 672 rk, 2 ev, Alsóludányban pedig 221 rk, 2 görög, 8 ev, 1 ref hívőt tartanak számon. Mindezekből kitűnik, hogy.bár kis számban, de mindkét településen élhettek már korábban is akatolikusok. Protestáns forrásaink adatait az rk sematizmusok valamivel nagyobb lélekszámadata alapján Alsóludány hoz soroltuk. 118. Felsőtold Borovszky Sámuel monográfiája (41. p.) szerint csak a 18. században keletkezett. Korabinszky csak egy Toldot említ, így adatait Alsótoldhoz soroltuk. Az „n" „B" „b" „V" források is minden adatukat együtt hozzák, a birtokosokat az urbárium alapján választottuk szét. A népszámlálás izraelitákra vonatkozó adatai Alsótoldra és Felsőtoldra együtt értendők. A váci rk semat 1813 a településen 222 rk, 83 akat, 9 izr lakost említ. 119. A váci rk semat 1813 a településen 381 rk, 240 akat, 10 izr lakost említ.