Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

120. Az urbáriumban a házas zsellérek földesurainak neve nincs feltüntetve. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A váci rk semat 1813 szerint mater, 827 rk, 45 akat, 140 izr lakossal. 121. A váci rk semat 1813 a településen 20 rk, 1182 akat, 6 izr lakost említ. 122. Az I. kat. felm. XV 16 és XVI 16 szelvényein nem tudtuk azonosítani. A Spezialkarte G 6 szelvényén, valamint az 1871-es térképen (Nm át) megtalálható. Az NML 1788. évi összeírásában (ö) szintén szerepel „Nempthi" névalakban. A váci rk semat 1813a településen 24 rk lakost említ. 123. A váci rk semat 1813 a településen 32 rk, 350 akat, 8 izr lakost említ. 124. A váci rk semat 1813 a településen 1436 rk, 61 akat, 6 izr lakost említ. 125. Az I. kat. felm. XVI 17 szelvényén a Bujáktól délkeletre lévő „h" feliratú egyedül álló házzal azonosítottuk. Megtalálható a Spezialkarte G 6 szelvényén is. A váci rk semat 1813 szerint Buják filiája, 48 rk, 4 akat lakossal. 126. A MOL KM térkép alapján lokalizáltuk, az I. kat. felm. XV116 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Lipszky helységnévtárában Bokor címszónál visszautal Kisbokorra, de ott nem hozza. 127. „B" forrás szerint id Almássy Pál az egész család nevében birtokolt. A váci rk semat 1813 szerint mater, 804 rk, 40 akat, 137 izr lakossal. 128. Az I. kat. felm. XVI 17 szelvényén nem tudtuk azonosítani, de megtalálható a Spezialkarte G 6 szelvényén is. Áz rk sematizmusokban nem szerepel. Rózsásalmás nevét a Rózsás területnév őrizte Csecse déli határában (M fnt 1980). 129. Az urbáriumban a házas zsellérek földesurainak neve nincs feltüntetve, de Bossányi Ignác telkes jobbágyai után következnek. E családfők számát (+ 6 fő) Schneider forrásközlésében (Schneider

1 16. p.) hozzáadta gr Forgách Miklóséihoz. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 652 rk lakost említ. 130. A népszámlálás összevont adata alapján llinyhez tartozott. Adattári besorolása Csitárhoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Vályi szerint Marcal filiája, csakúgy, mint az esztergomi rk semat 1813 és 1815 szerint. A településen 1813-ban 105 rk, 3 ev, 5 izr, 1815-ben 127 rk lakos élt. 131. A népszámlálás összevont adata alapján llinyhez tartozott. Adattári besorolása Csitárhoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XV 15 szelvényén nem ábrázolják, de azonosítható a Spezialkarte G 5 szelvényén a Marcal és Gárdony puszta között ábrázolt „Z. S." feliratú egyedül álló házzal. Megtalálható az NML 1788. évi összeírásában (ö) is. Az esztergomi rk sematizmusokban nem szerepel. 132. A váci rk semat 1813 a településen 141 rk, 307 akat, 6 izr lakost említ. 133. A népszámlálás szerint falu, adatait önállóan adja meg. Ezzel szemben az NML 1788. évi összeírásában (ö) jogállása praedium. A mutatókban és a térképmellékleten a népszámlálásnak megfelelően pagusként szerepel. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 225 rk, 165 ev, 10 ref, 15 izr lakost említ. 134. A 15. században Felsőgéc néven, a Duzma család birtokában volt (Borovszky 79. p.). Forrásaink többségében csak Gécz possessióként szerepel. Lipszkynél Duzmagóc elnevezés található. A térképi ábrázolásokon különböző helyesírási formában Géc, Nagygéc, Duzmagéc, Gr Géc elnevezések fordulnak elő. „B" forrásban nem szerepel a település, de „B*" felsorolja a possessiók között. ;,. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 519 rk, 5 ev, 10 ref, 35 izr lakost említ. 135. Az I. kat. felm. XVI 15 szelvényén azonosítása a Géc pusztától K-re lévő épületcsoporttal bizonytalan. Lokalizálása a Spezialkarte G 5 szelvénye alapján történt. A 15. században Középgéc néven szerepelt, a 16. században elpusztult (Borovszky 97. p.). „B" forrásban tűnik fel ismét Középgéc néven, mint possessio, de „B*" forrás ezek felsorolásánál nem hozza, csak Gécet. Lipszkynél jogállása pagus, térképén is így ábrázolja, bár lokalizálása pontatlan, csakúgy, mint Görög térképén. A térképi ábrázolásokon Középgéc, Karpigéc (Remekházy), KI. Géc (MOL KM térkép), Kisgóc (1871,-es térkép) elnevezések fordulnak elő, különböző helyesírással. Az esztergomi rk semat 1813 és 1815-ben nem szerepel csak egy Géc puszta, ami Pusztagéccel azonosítható. Az Ev Név} 1848 kötetben Felsőgéc, Fényes Eleknél Felső- vagy Középgóc elnevezést találunk, s a jogállás mindkettőben puszta. 136. A 15. században Alsógéc néven fordul elő (Borovszky 79. p.). Forrásainkban és a térképeken Pusztagéc vagy Góc puszta elnevezésekkel szerepel. „B" forrás Kisgócet pusztaként hozza a birtokosok felső-