Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

97. A Tabella Locorum sorszáma és a népszámlálás összevont adatai alapján Alsóesztergályhoz tartozott. Adattári besorolása Szentpéterhez a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térké­pen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XV 13 szelvényén a Szentpéter és Alsóeszter­gály közti „M: h" feliratú házcsoporttal azonosítható. Vályi tévesen nevezi Kisszalatnát Nagyszalatnának, valószínűleg ezzel különbözteti meg a Füleki járás­ban lévő másik Kisszalatnától (317.). Fekvése és birtokosai alapján azonban egyértelműen azonosítha­tó Kisszalatnával. A források közül csak „p" és „P" ismer külön Alsószalatnát és Felsőszalatnát. Az esztergomi rk semat 1813 és 1815 szerint Nagyzellő filiája Szalatnya néven. 1813-ban 15 rk és 14 ev, 1815-ben 14 rk, 10 ev lakosa volt. 98. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. , , Az esztergomi rk semat 1813 a településen 690 rk lakost említ. 99. Csak „B" és „L" források ismernek külön Alsó- és Felsőszügy községet, bár tudjuk, hogy már 1715— 1720 közt is két részből állt a község, Alsó- és Felsőszügyből. 1720-ban Felsőszügy nemes község volt. (Borovszky 126. p.) Forrásaink alapján azonban közigazgatásilag inkább ugyannak a településnek két részeként fogható fel az elnevezés, ezért nem szerepelnek az adattárban külön sorszámmal. Az I. kat. felm. XV 15 szelvényén a település nyugati része felett „Felső Szügy", keleti része felett „Alsó Szügy" felirat olvasható. Az urbáriumban szereplő inqujlinusok többsége, valamint Gáspár Tamás, Schneider forrásközlésében (Schneider 1 63. p.) nem szerepel. „B" forrásban nem szerepel a település, csak „B*"sorolja fel a posses­siók között. A postaállomást innen helyezték át Balassagyarmatra (Id. a 10. jegyzetet). Az esztergomi rk semat 1813 a településen 94 rk, 750 ev, 370 izr lakost említ. 100. Térképeink közül csak Lipszkynél szerepel. „B*" forrás határok nélkül urbáriálisan Szügybe olvadt diverticulumnak nevezi. Az rk sematizmusokban nem szerepel. Kópián nevét a Koplányi-homok területnév őrizte Szügy határában (M fnt 1980). 101. A váci rk semat 1813a településen 532 rk, 28 akat lakost említ. 102. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Ezzel szemben megtalálható a Spezialkarte G 6 szelvényén, valamint az 1871-es térképen (Nm át) is. Felekezeti forrásainkban nem szerepel. A váci rk semat 1813 szerint Romhány filiája, 9 rk és 6 akat la­kossal. Dennek nevét földrajzi név őrizte Tereske határában (M fnt 1980). 103. A váci rk semat 1813 a településen 6 rk lakost említ. 104. „B" forrás nem nevezi meg birtokosát. Vályi Rótság filiájának nevezi, csakúgy, mint a Váci Püspökség 1812-14. évi sematizmusai. A váci rk semat 1813 a településen 448 rk, 1 akat lakost említ. 105. Lipszky adattárában nem szerepel, de térképe V M 31 szelvényén praedium jellel jelöli. „P" és „p" forrás két educillumot és két másik házat említ. A váci rk semat 1813-ban két Lókos praedium szerepel. Az egyik Nőtincs filiájaként 4 rk, a másik Rét­ság fillájaként 5 rk lakossal. Ezeket külön-külön azonosítani nem tudtuk. A másik, Nőtincshez tartozó Lókospusztát törzskönyvezték, nevét a Lókos-dűlő földrajzi név őrizte, Nő­tincs határában (M fnt 1980, Id. még Lelkes 2001. 75. p.). 106. „B" forrás szerint a Latkócziak és Soókyak csak néhány kúriát birtokolnak. Az 1850-es összeírás szerint vásári privilégiumát VI. Károlytól nyerte 1733. március 9-én. 1850-ben eltérő vásárnap szeptember 22. (Szt. Gellért püspök). <• Az esztergomi rk semat 1813 a településen 1938 rk, 6 ev, 6 izr lakost említ. 107. Vályi és Lipszky feltehetően összetéveszti a másik Nógrád megyei Lőrincivel (186.), amikor falunak ne­vezi. Az NML 1788. évi összeírásai közül „ö" forrásban szerepel, mint praedium, „B*" forrásban nem. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 49 rk, 8 ev, 1 ref lakost említ. 108. „B" forrásban nem szerepel a település, csak „B*" sorolja fel a possessiók között. Lipszky térképéről le­maradt a település, de helységnévtárában szerepel. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 572 rk, 3 ev, lakost említ. 109. Az urbárium előzetes összeírásában hg Migazzi Kristóf neve szerepel a Váci Püspökség helyett. „B" forrásban nem szerepel a település, csak „B*" sorolja fel a possessiók között. Vályi egy Verőce nevű pusztát is ismer, amit nem tudtunk azonosítani. A váci rk semat 1813 a településen 585 rk, 580 akat lakost említ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom