Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. (Budapest-Salgótarján, 2002)

Bevezetés a „Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

bizonyos esetekben többértelműséget okoz, ezért a magyar és német kivételével szükség szerint megtartjuk a forrás eredeti szóhasználatát. 12. Sorszám Az első oszlop megismétlése. Jegyzetek Az adattár összeállítása közben gyakran érdekes észrevételek, hasznos kiegészítések tételére nyílik mód, olykor az adatok kezelésekor alkalmazott eljárás szorul bővebb magyarázatra, vagy a források egyikénél-másikánál tapasztalt tévedések igénylik a szöveges leírást. Ezeket a megjegyzéseket találhatja a használó az adattár közlése szerinti sorrendben, az ottani sorszámmal jelölve a jegyzetekben. A jegyzet létére zárójeles kereszt (+) figyelmeztet a képzett névforma után. Helynévmutató Az adattárban és a jegyzetekben szereplő helynevek visszakeresését szolgálja. Felvettünk minden olyan névalakot, amely a helyesírási különbségen túl kiejtési különbséget is jelentett. E névalakokról a képzett névformára történik utalás, amelynél a használó megtalálja a jogállást, az adatközlés (és egyúttal az esetleges, kapcsolódó jegyzet) sorszámát, továbbá a többszöri odavissza lapozás elkerülése érdekében itt is közöljük a térképszelvényszámot. A Helynévmutatóban teremtünk kapcsolatot a XVIII. század végi, XIX. század eleji és a mai állapot között azzal, hogy a helységek esetében a képzett névforma után közöljük a mai nevet és ha változás történt, a mai megyei (vagy állami) hovatartozást is. A Helynévmutatóba felvettük azon helységek nevét is, amelyek csak ma tartoznak a kötet címét adó megyéhez, és utalunk rá, hogy egykori adataik melyik megye adatközlésében lesznek kereshetők. Felekezeti mutatók A római katolikus, a görög katolikus, a görögkeleti, a református, az evangélikus és az izraelita felelekezetűek által lakott települések visszakereshetőségét segítik az egyes felekezetek mutatói, megadva a települések jogállását, sorszámát és térképszelvényszámát. Az egyes mutatók felépítése azonban különbözik az egyházigazgatási adatok nagyobb jelentősége, ill. a forrásadottságokban rejlő különbségek miatt. A leginkább strukturált római katolikus egyház esetében a felekezeti mutató az egyházigazgatási beosztás és a filiális rendszer áttekinthetővé tételét szolgálja. Egyházmegyénként, azon beiül esperességek szerint a materek betűrendjében közli az oda tartozó filiákat, megadva a jogállás, a sorszám és a térképszelvényszám mellett a római katolikus vallásúak számát és az anyaegyháztól órában mért távolságot is. A létszámadatokat anyaegyházanként is összesítettük. A református egyház kevésbé volt strukturált, viszont a felhasználható források lényegesen több forráskritikai problémát vetnek fel. Ezek megoldását könnyíti meg ez a mutató, mivel a felekezet híveiről készített különböző összeírások adatait egyházkerületenként, továbbá ezen belül egyházmegyénként, a települések betűrendjében egymás mellett közli, s ezzel lehetővé teszi a felekezeti összeírásokból hiányzó települések korabeli létszámadatainak megalapozott becslését. Az adattárban és a térképen való visszakereshetőséget a jogállás, a sorszám és a térképszelvényszám biztosítja. Az evangélikus felekezethez tartozók településenkénti létszámáról nem minden település esetében rendelkezünk forrással, ezért a tárgyalt időszakra vonatkozó becslést megalapozó, és az anyaggyűjtés időszakánál későbbi számadatokat itt is a mutatóban közöljük, az adattárban és a térképen való visszakereshetőséget segítő jogállás, sorszám és térképszelvényszám mellett. Birtokosmutató A birtoklástörténeti kutatással foglalkozók munkáját könnyíti meg, felsorolja az egy-egy személy birtokában lévő települések sorszámát, az ismertetett szempontok szerint megállapított családnév alatt. * * *