Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG
A város egyéb részein is sok ház épült, így a katolikus templommal szemben négy szép emeletes ház. A gróf Ziehynszenioratus 14 telekre felparcellázva eladta a Deák Ferenc utca és Scitovszky út szögletében levő hatalmas telikét és faraktárának helyét. Az új építkezések mindkét utca, sőt az egész városrész képét nagyon előnyösen változtatták meg. 190 A város utcáinak zöme kövezetlen volt. Mindössze 10 körül volt azoknak az utcáknak a száma, amelyek kövezését, esetleg kockakövezését tervbe vették, illetve megvalósították. Már 1905-ben tervezték a makadám burkolatú főutca kockakövezését, amihez azonban csak 1914-ben érkezett meg a miniszteri engedély. A Kossuth, Scitovszky, Thököly, Szügyi és a Nagyhíd utca kocka kövezését 1909-ben határozta el a képviselő-testület. A Tó utca madakám burkolatát csak 1915-ben rakták le a Deák Ferenc utcáéval együtt. 191 A főbb útvonalak járdáinak aszfaltozása 1903-tól — egy évtizeden keresztül — folyt fontossági sorrendben. 1914-ben a piacteret áttelepítették az Óváros térre. Rövidesen az Erzsébetliget vált a város büszkeségévé. „Kevés városnak van ilyen pánkja — írta az újság 1910-ben —, ahol egész gyűjteménye van a külföldi és hazai díszfáknak és cserjéknek, ahol egyetlen egy lépést sem tehetünk anélkül, hogy újabb gyönyörűséget ne találnánk..." Megvolt már a várostól távoleső városliget is. 192 Az emlékművek állításának sorát az az emlékoszlop nyitotta meg, amelyet az Erzsébet-ligetben Völgyi A. István kezdeményezésére 1908-ban lepleztek le az 1848-as gyarmati hősök emlékére. Igazi köztéri szobrot azonban még nem kapott a város. Madách Imre szobrának feállítását az 1870-es éveiktől tervezték, ügyét a Madách Társaság karolta fel. 1902-re már 11 000 koronát gyűjtöttek adakozásból, műsoros estek bevételeiből stb. erre a célra. 1911-ben azonban megszüntették a Madách-szoboralapot. 193 1907 júliusának legelső napjaiban gyulladt ki a villanyfény Balassagyarmat utcáin, de a város peremén és a kisebb utcákban még egy évtized múlva is hiányzott a villanyvilágítás. 194 Balassagyarmat városiasságát és esztétikumát nagyméretű középületei — mint akkor mondták „palotái" — teremtették meg elsősorban. Főleg ezek révén került az 1910-es évek közepére szép eklektikus kisváros a nagy falu helyére. Az 19004>an megnyitott főgimnázium épületét a következő években bővítették és átalakították, majd 1903. november 12-én adták át rendeltetésének. 195 1903. október l-re elkészült a leánypolgári és a második kisdedóvoda modern és díszes épülete is. A régi főutcái földszintes épület helyett 1909-ben építették fel a Nemzeti Iskola Templom utcai emeletes épületét. 196 1901. május 31^én határozta el a vármegye törvényhatósági bizottsága a Mária Valéria közkórház bővítését egy 200 fős elmeosztállyal. Az épületet Hühner Jenő országos hírű budapesti műépítész tervezte. Átadására 1903. október 9-én került sor. 197 Legalább másfél évtizedig tartott a vármegye küzdelme, amíg az igazságügyi palota felépült. Az épület terveit Hüfoner Jenő műépítész készítette el eklektikus stílusban. 198 A volt városházát Wälder Gyula budapesti építész, műegyetemi tanársegéd tervei alapján alakították át postapalotának, amelynek átadására 1903 novemberében került sor. 199 Az állami célokat szolgáló, de a város tulajdonában levő pénzügyi palota felépítésének munkálatai 1912ben indultak meg. 200 Az új közvágóhidat — a régi szomszédságában — Szeghő
