Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

Lajos helybeli építész tervezte, a munkálatok elvégzését pedig Münk Dezső vállalta. A vágóhíd és az annak keretében épülő jéggyár átadására 1912. szeptember 28-án került sor. A régi vágóhidat szeszfőzdévé alakították, ahol 1918 januárjában indult meg a szeszfőzés.

201 Egy évtized múlott el az új városház építésének gondolatától a megvalósulásig. Végül Schwaircz Mórtól megvásárolták a Rákóczi fejedelem útja és a Madách Imre utca sarkán levő Magyar Király Szállót a mellette levő telekkel együtt. 1912 elején az új városháza terveinek, költségvetésének elkészítésével, egyúttal a művezetéssel és a felülvizsgálattal Wälder Gyulát bízta meg a képviselő-testület. Az épület átadására 1915 márciusában került sor: „Igen impozáns részlete a nagy tárgyalóterem s a széles utcai erkély, mely hazafias tüntetések alkalmával igen alkalmas lesz szónoklatok tartására."

202 Nagy ügybuzgalom eredményeként — de a háború miatt válságos körülmények között — született meg a Nógrádvármegyei Múzeum új ápfi

tefa. Építésé

t még 1905-ben határozták el. 1907-ben 1000 négyszögöles területet a város adományozott számára az Erzsébet-ligetben azzal a kikötéssel, hogy nem keríthető el. A bíráló bizottság Wälder Gyula építési tervét fogadta el. 1910-ben őt bízták meg a részletes költségvetés kidolgozásával és az építkezés felügyeletével is. Balassagyarmat századelejei építészeti újjászületésében nagy szerep jutott Wälder Gyulának, a későbbi műegyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjiának. A „historizáló stílustörekvések híveként sajátos neobarokk épületek egész sorát hozta létre" országszerte. A múzeum építésével Farkas Mihályt bízták meg 1912-ben. Az állandó drágulás, majd a háború ismételten felborította a terveket és a költségvetést. 1914—1915 telén a kész szobákban katonák tanyáztak. Az 1915 utolsó napjaira a festési munkálatokig készült el az épület. Körülötte a talajt orosz hadifoglyok egyengették el.

203 1910 és 1913 között épült fel az új kaszinó épülete az ún. kaszinókertben, a régi nyári kaszinó helyén, melyet Münk Dezső tervezett és épített fel a megyei urak közmegelégedésére. Átadására 1913 októberében került sor.

204 Még 1904. október 31-én avatták fel a neoromán stílusban épült református templomot. A Szerb utcai régi görögkeleti templomot 1908-ban lebontották, s helyére egy lényegesen kisebb, de sokkal szebb kivitelű kápolnát építettek 1910-ben. 1911-ben megkezdték a régi földszintes plébánia bontását, hogy egy szép kivitelű emeletes házat építsenek helyére. Az új plébániát szintén Wälder Gyula tervezte és Münk Dezső építette.

205 A lakosság társadalmi rétegződését elsősorban a korabeli kiadványok adatai alapján kísérelhetjük meg rekonstruálni. A kimutatások, mai szemléletünktől meglehetősen eltérő kategorizálást alkalmaznak, elrejtve a tényleges osztályviszonyokat. Ezek az adatok jól tükrözik a város gazdasági és társadalmi struktúráját, fokozatosan változó, de mégis dinamikus fejlődését a század utolsó évtizedében. Az átlagosnál lényegesen gyorsabban nőtt az ipari lakosság aránya. A kereskedelemből és a közlekedésből élők számának növekedése mutatja, hogy ha nem is Balassagyarmaton, de az országban a kisiparral szemben a gyáripar került előtérbe. Jövedelmezővé vált a gyáripar termékeinek közvetítése a lakosság felé. Viszonylag nagyot „ugrott" a közalkalmazottak és egyéb értelmiségiek száma, ami részben a gazdaság és a kultúra fejlődését, részben a hivatalok számának szaporodását, illetve alkalmazotti létszámának növekedését 16 Balassagyarmat története 241