Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

ben is közbenjárt a tanács. Például 1844. május 18-án azzal a kéréssel fordult a tímárcéh a tanácshoz: mivel egyik tagja olyan bűnt követett el, hogy ezért az uradalom divényi börtönébe akarják szállítani, vállaljon a céhhel együtt kezességet, hogy az illető helyben maradván, amikor az úriszék kívánja, elő fog állni. A tanács a kezeslevelet ilyen értelemben ki is adta. Az eset az úriszék hatalmának egyik jellemző bizonyítéka. — NmL Bgy. jkv. VI. 1844/223., 1844. máj. 18. 204 NmL Bgy. jkv. VII. 1847/364. — VI. 1843/675. 205 CSALOMJAI PAJOR i.m. 8—9. 206 NmL Bgy. jkv. I. 1787: 4/b, 1796: 153/b—154/a htt. 22 750, 1796. okt. 18. — II. 1809: 78. — NmL Bgy. jkv. II. 1812: 198 az 1812. ápr. 11-i tanácsülés 2. pontja és még több helyen. 207 A jelenlegi I. sz. városi jegyzőkönyvbe az érkezett rendeletek szövegét vagy tartalmi kivonatát vezették be. A kötetet 1787-ben zárták le. Tulajdonképpen nem tanácsülési jegyzőkönyv. A II. sz. 1796. jan. 9-től 1815. nov. 30-ig tartalmaz az elején rendszertelen, később rendszeres tanácsülési anyagot. A III. sz. 1815. nov. 11-től 1822. ápr. 22-ig már rendszeres tanácsülési jegyzőkönyv. Ettől kezdve hiány van, mert a jelenlegi IV. sz. jegyzőkönyv 1831. szept. 30-án kezdődik. Záródik 1841. jún. 26-án és így az V. sz. elején hiányzik néhány oldal, mert az 1841. júl. 3-án kezdődik. Tart 1843. júl. 19-ig. A VI. sz. elejéről mintegy 30 ügyszám hiányzik és így 1843. aug. 2-án véve kezdetét 1847. dec. 31-ig tartalmazza a tanácsülések anyagát. A VIII. 1848. jan. 1-én veszi kezdetét. 208 Az ügyköröket a Bgy. jkv. I. és II. alapján csoportosítottam. 209 A városbírák és jegyzők névsorát HLB 705—706 adatainak a Bgy. jkv. alapján történt kiegészítéssel tanulmányom végén táblázatban közlöm. 210 HLB 705. — A hivatalviselők neveit még a jegyzőkönyvekbe is sokszor pontatlanul írták be. A főbírák és a tanácstagok az ügyek intézéséhez viszonyuló szerepét csak akkor látnánk tisztán, ha tudnánk, hogy kit, melyik uradalom jelölt a tisztség viselésére. Minden jel arra mutat, hogy a két uradalom nem mindenben értett egyet a város ügyeinek vitelében és hogy a divényi uradalom igyekezett e téren a vezető szerepet magához ragadni, amit a kékkői földesurak vagyoni helyzetének megrendülése is elősegített. 211 NmL Bgy. jkv. II. 1815: 351. 212 NmL Bgy. jkv. II. 1813: 257—258. — A két uradalom 1813. máj. 6-i úriszéki döntése alapján kellett volna elvállalnia „a politia és mező inspectori" tisztet. 213NmL Nllgy Kékkői uradalom: Az 1814. febr. 10-én és 11-én Podluzsány-pusztán tartott közös úriszékének jegyzőkönyve, 48. ügy. 214 MmL Pásztó mezőváros jkv. és iratai alapján. — Losoncra, Fülekre és Szécsényre nézve Nógrád vármegye jkv.-ei. — Vácra: KARCSÚ i.m. 215 Jellemző erre az az 1843. évi eset, amire még 1851-ben a cenzualista pör során is hivatkozott a divényi uradalom. 1843-ban ugyanis a városi tanács tagjai jegyzőkönyvbe iktatták a „Házi Levél"-ben foglalt azon kitétel elleni kifogásukat, miszerint a háztulajdonosok által „az uraság által időnként meghatározandó cenzus lesz fizetendő", mert a cenzus összegének meghatározását a tanács a maga hatáskörébe tartozónak tekintette. Az uradalom kifogásai közül kettő méltó figyelemre: „1. A protestáció [tiltakozás] a városi tanács által a városi tanácsban történvén, domesticus [házi használatra szánt] papírosnál nem egyéb. 2. A gyarmati tanács nem rendezett tanács, tehát mint nem hiteleshely előtt, protestálni nem lehet." Ugyanakkor már rég kialakult — még az uradalmak részéről is — az a gyakorlat, hogy a „Házi LeveF-eket, szerződéseket, végrendeleteket, igazolá-