Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

sokat stb. a nagyobb hitelesség kedvéért bemutatták a városi tanácsnak és az beiktatta a tanácsülések jegyzőkönyvébe. Ellentmondásos helyzet alakult tehát ki, mert egyrészt bizonyos vonatkozásokban az uradalmak sem térhettek ki a polgáriasodás által kialakított tényleges helyzet gyakorlati követelményeinek észszerű megvalósítása elől, másrészt ez a fejlődés már-már szétfeszítette a feudális kereteket, melyeket az uradalmaknak — feudális alapon nyugvó bevételeik érdekében — mindenképpen meg kellet óvniuk. A fejlődés méreteinek arányát, ha azt az 1815. évi tisztújítás rang- és névsorával vetjük egybe, nagyon jól fejezi ki az a rang- és névsor, amit az új városháza alapkövébe való elhelyezés céljából 1843. december 16-án állított össze a város jegyzője. Eszerint, kiegészítve azt az ugyanebben az iratban található lakosság-névsor foglalkozást megjelölő adataival, a tanács tagjai a következők voltak: 1. Főbíró: nemzetes Heér György úr köteles céhmester 2. Jegyző: nemzetes Dévény István úr 3. Ügyvéd: nemzetes Bodnár István úr 4. Árvák atyja: nemes Gyurkovics Pál úr 5. Törvénybíró: nemes Ráth Ferenc úr, gombkötő mester 6. Számvevő: nemzetes Frőlich Vilmos úr, kádár mester 7. Hadi főpénztárnok: nemzetes Haidenvolf József úr 8. Honi főpénztárnok: nemzetes Popovics Tivadar úr, kereskedő 9. Kapitány: nemzetes Graiszely András úr, szabó mester 10. Tűzoltószerek pénztárnoka: nemzetes Reisz Pál úr, katlanos mester 11. Magtárnok: nemes Kaveggia Fridrik úr 12. Belső gazda: nemzetes Aninger Bertalan úr 13. Fa-felügyelő: nemzetes Andritz János úr, csizmadia mester 14. Kisbíró: Fábián János úr, 1 2/4 házhelyes jobbágy. Tanácsnokok: 1. Motznay István úr, szűrszabó céhmester; 2. Skarbek Pál úr, asztalos mester; 3. Szileczky Pál úr, 2 2/4 házhelyes jobbágy; 4. Lipták Pál úr, csizmadia céhmester; 5. Nemes Lévay Sándor úr, könyvkötő mester; 6. id. Matzka Pál úr, 1 házhelyes jobbágy; 7. Lipták János úr, l 2/4 házhelyes jobbágy; 8. Chodák János úr 2 házhelyes jobbágy; 9. Brózsa János úr, 1 házhelyes jobbágy; 10. Krakouszky István úr, 1 házhelyes jobbágy; 11. Viltsek Ferenc úr, tímár mester; 12. Reutsán Márton úr, 1 2/4 házhelyes jobbágy. A fenti felsorolás nemcsak a hivatalviselés, hanem városunk társadalomtörténete szempontjából is érdekes. — OL Zichy fol. 417. — NmL Bgy. jkv. VI. 1843/675. 21

6 Megállapításom a Nógrád megyei feudális kori levéltári anyagon alapul. A „nemzetes" cím általában a nemes urakra vonatkozott, de a XIX. század elején megyénkben már a honoráciorokat is illették vele, s így vált alapjává annak, hogy 1848 után a társasági életben — pl. Mikszáth Kálmán esetében is — nemeseknek tekintették leszármazottaikat. 217 NmL Bgy. jkv. 1837/150., 1837. okt. 14. — 1841/61. és 62, 1841. márc. 13. — VI. 1843/541., 1843. okt. 14. 218 NmL Bgy. jkv. IV. 1834/10., 1834. febr. 1. — A mezővárosokban többnyire 14 belső és 12 külső tanácstag vitte az ügyek intézését. Ez lehetett a helyzet városunkban is mint kiindulási alap. 219 NmL Bgy. jkv. 1834/105. és 106., 1834. aug. 16. és 25. 220 Az 1835. december 6-i tanácsülésen Vischetzkyt súlyos sértés érte, mert Gebhardt főbíró „oly helyet adott neki, mely valamennyi közt majd a legutolsó volt". Az 1835. november 26-i megbeszélésen ugyanis a tanácsülések ültetési rendjét így