Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

31 BJN 216. Valószínű, hogy Balassagyarmat több katonát állított ki a kurucok seregébe is, mint amennyi hajdút tüntettek fel városunkban 1709-ben. Feltehető, hogy zömük visszatért városunkba és hihető, hogy itt ők a hajdúvárosi jogok hangoztatásának szószólói. 32 NmL kgy. jkv. 1708. ápr. 26. szerint Balassa Gáborné Perényi Mária már özvegy. — RZ 635. — NICS 126—127. — HLB 703. 33 OL Balassa fol. 1. Mihály-Gerge 1715. júl. 13. Bene Istvánnak, Hont megye egykori számadójának igazolása. — HLB 703—704. SíOL Zichy fasc. 181. no 8/a fol. 372—374. Bodnár István perirata 1850-ből. 35 1695. május 20-tól 1696 áprilisáig Csekes Benedek, utána pedig 1696 áprilisától 1700 májusáig Gyurcsancz Ferenc, 1700. május 25-től 1711-ig Némethy János, 1711-től 1715 áprilisáig Klempay János, 1715. április 28-tól 1736 októberéig Apáthy János, majd 1736. október 28-tól 1755. augusztus 20-ig, az itt meghalt Blahó János voltak a gyarmati plébánosok. Közülük Némethy lehetett az a „gyarmati páter atya", akit 1701-ben Kosdra küldött borért Jeszenszky szolgabíró. — NLS 21. — NmL kgy. ir. 12. doboz: Jeszenszky Ferenc számadásai. 36 A város újratelepítésekor az evangélikus egyházi szervezet is — mondhatjuk — „visszaköltözött". Papja 1693-ban az azelőtt Maglódon lelkészkedő Satellites János volt. 1706-ban említik először városunk papjaként Hojcsi (Hoicsius) Jánost, akit 1717-ben elűztek Balassagyarmatról és később Alsósztregován volt lelkész. — HLB 713. — OJPr 523. 37 REN 515. — NmL kgy. jkv. 1706. jan. 11. — NmL Filmtárában az esztergomi érsekség nógrádi főesperességének 1731. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve (Canonica visitatio oppidum Balassa-Gyarmath) még a következő adatokat is tartalmazza: a plébános Apáti János. 21 éve pap, 16 éve plébános, beszél magyarul, latinul, „szlávul" és németül. Az iskolamester Krsnyai Máté. A bába Nemesek Dorottya, „tisztességes és nem részeges". A plébános „könyvekkel jól el van látva" és pontosan misézik. Az egyháznak nincsenek alapítványai. Jövedelme: Baczko Lőrinc adott egy szőlőt a Nagyhegyen, Hunnay Mátyás és Glosperger János szőlei között. A szántó kb 24 kilás, a rét 2 szekér szénát ad, de adhatna 6 szekérrel is. A plébános a földeket bérbeadja. Jó volna, ha a városnak adná ki, mert a földeket rendszertelenül művelik. Bérbevétel a rétből 11 ft 74 d, búzából 5, a zabból 66 mérő. Mindez a bírónál van és 4 1/2 akó bor is. Adósságai: Kunicz Ferencnél 5 ft, Garubsk Ádámnál 6 ft, Furar Jánosnál 20 ft, a csizmadiák céhénél 6 ft, a plébánosnál borért 2é ft. 38

NmL Filmtár az 1731. évi Canonica visitatio. — SCHNEIDER MIKLÓS: A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről. Salgótarján 1973. 12—13. — REN 515. — HLB 716. — OJPr 523. 3

9 HLB 709. 40

KÁLNAY i.m. 19—22. és több helyén a gyarmati plébánosok erőszakos magatartásáról. 41 OL Balassa fol. 19—22. tjkv. Balassagyarmat 1746. ápr. 17., fol. 25—26., tjkv. Nagyiám 1747. jan. 17. 42 OL Zichy fasc. 181. no 8/a fol. 180—181. tjkv. Szügy 1774. ápr. 15. 43 OL Zichy fasc. 181. no 8/a fol. 372—374. Bodnár István perirata. 44 NmL Ad Dicalis 19. I. füz. 41., II. füz. 37—38. — a/1720. Conscripto profugorum. 1715-re SCHNEIDER i.m. 12—13., 1716-ra: NmL Dicatio Anni 1716., 1720-ra: NmL Conscriptio Inclyti Comitatus Neogradiensis, 1720. — BJN 230—231. — DANYI DEZSŐ—DÁVID ZOLTÁN (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás (1784— 1787). Budapest 1960. 94—95. — HLB 703—704. —Az 1715. és 1720. évi lakosság-