Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

szám megállapításához az 1960 és 1716 közötti telekfelosztást feltüntető 1773. és 1848. évi két várostérkép is figyelemre méltó adatokkal szolgál. A fenti 26 év során kiosztottak 70 és beépítettek 68 telket. — A korábban közölt adatok felhasználásával kialakított következtetéseimet a dikaszám mínusz 10%-ot illetően, valamint az így kikalkulálható összlakosság-létszámra vonatkozó elgondolásomat itt közlöm első ízben. *

5 Hasonló következtetés alapján össze tudjuk állítani az 1697-től 1720-ig terjedő lakosságszámot: Év Dikaszám összlakosság 16 éven felüli (1699-ig á 3 ft (dika mínusz munkaképes 1707-től á 2 ft) 10%) lakos 1697 660 594 — 1698 730 657 — 1699 680 612 — 1707 748 660 — 1709 718 647+13 hajdú — 1709 — — 500 1715 — 600—680 — 1720 — 650—775 — Eszerint az 1720 és 1785 közötti 65 év — vagyis két nemzedék élettartama — alatt az 1720. évi 650—775 főre feltételezett lakosságszámot alapul véve a következő képet nyerjük a természetes szaporulat útján bekövetkezhető lélekszám növekedéséről: Nemzedék és év Létszáma Családok száma (létszám osztva öttel) Alapnemzedék, 1720 650— 775 130—155 I. nemzedék, 1753 866—1033 175—206 II. nemezedék, 1786 1150—1377 230—273 Balassagyarmat lakossága 1785-ben 2778 azaz 2778 fő Az 1720. évi alapnemzedék szaporulata ebből 1150 vagy 1377 fő Különbözet, azaz bevándorolt 1628 vagy 1401 fő Ezek osztva 5-tel = családszám 325 vagy 280 Alapnemzedék szaporulatának családszáma 230 vagy 273 Családok összesen 555 vagy 553 Az 1785. évi népszámlálás szerint a balassagyarmati családok száma: 560. Ügy véljük, hogy a fenti következtetés-láncolat végeredménye feltevésünk helyességét igazolja városunk XVII. század végi és XVIII. század eleji lakosságának számát illetően.