Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
93 NLHH 1891. 34. sz. — NHE 1898. 94 NmL Bgy. kgy. jkv. 1867. — Uo. 1869. (684. §.) 9 5 NmL Nm. kgy. jkv. 1873. máj. — Uo. 1874., 1888. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1888. — BOROVSZKY 233—234. — NLHH 1893. 28. sz. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1897. 96 Ipoly című lap 1873. — NLHH 1891. 34. sz. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1882. júl., Uo. 1884., 1886. dec. 97 NLHH 1890. 17—18. sz. — NHE 1896. 29., 30., 35. sz. NmL bj. 1890. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1890., 1891., 1895. — A vasút megépítése 3,9 millió ft tőke befektetését igényelte, 1,3 millió köbméter földet kellett megmozgatni, Becskénél alagút, 215 híd s áteresz, valamint 45 m nyílású vasszerkezetű Ipoly-híd építésére volt szükség. Az aszód—balassagyarmat—losonci 110 km kosszú vonalon a forgalmat mellékvonali gőzmozdonyok bonyolították le, s 3 pár vegyesvonat közlekedett naponta mindkét irányban. 1895-ben a forgalom növekedése miatt szélesítették az állomás területét, 7 vágányú lett. Ekkor épült a fűtőház 2 épülete is. VOJTKÓ ISTVÁN: A balassagyarmati vasúti csomópont története 1891—1965. Balassagyarmat 1965. Kézirat. 98 NHE 1896. 29., 30. sz. — Uo. 1896. 33. sz. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1897. — NLHH 1893. 31. sz. — Uo. 35. sz. 99 1890-ben már szállító nagyvállalatról (Elfér Mór) és bizományosokról olvashatunk, akik külföldre is vállaltak szállítást. A birtokosok, a jómódú parasztok és nagykereskedők rendszerint saját fogataikat használták közlekedésre és teherszállításra. Később a lehetőségeknek megfelelően a vasutat vették igénybe. A közlekedésből és a szállításból élők (vasutasok, bérkocsisok, fuvarosok) száma az 1890-es évek közepén 579, akik közül 164 volt a kereső. A postatulajdonos 1867 után Braitsvert Jánosné volt. Az első távíróvonal megyénkben Budapestről Balassagyarmatra és Losoncra a 60-as években nyílt meg. A 80-as években már több nagyobb községben (járási székhelyeken) volt a megyében távíró. A távirdát 1887-ben egyesítették a postával. A Nógrádi Ellenzék 1887. évi 1. száma szerint a balassagyarmati posta I. osztályú. A törvényhatósági távbeszélő-hálózat csak 1905-ben épült ki, akkor a járási székhelyek összeköttetésbe kerültek Balassagyarmattal, a megyeszékhellyel. Városunkban 1910-ben 57 telefonelőfizető volt (Losoncon 127), a beszélgetések száma 73112. — NE 1887. 9. sz. — NLHH 1891. 34. sz. — VOJTKÓ i.m. — NHE 1896. 33. sz. — NE 1. sz. — NLHH 1899. 3. sz. — NmL Nm. kgy. jkv. 1868. — BOROVSZKY 236. 100 NLHH 1893. 101 NE 1886. 1. sz. — BELITZKY i.m. 73., 77—78. — BOROVSZKY 715. — LADÁNYI i.m. 105, — NmL Bgy. kgy. jkv. 1883. aug. 102 NmL Nm. kgy. jkv. 1882. — NHE 1896. 38. sz. 103 NmL Bgy. kgy. jkv. 1867. — Uo. 1900. — BELITZKY i.m. 81. 104 NmL Bgy. kgy. jkv. 1886. — BOROVSZKY 715. 105 NL 1882. — NLHH 1893. 27. sz. 106 NHE 1898. 34. sz. 10 7 BOROVSZKY 715. 108 Többségük kisipari segéd volt, tehát közvetlen kapcsolat volt a kevés munkást foglalkoztató mesterek és segédek között, míg ez nem mondható el pl. a vasutasokról. 109 NHE 1896. 32. sz. — Uo. 1898. 3., 6. sz. — Uo. 1898. 10. sz. — BELITZKY Lm. 57. UO BOROVSZKY 716. — LADÁNYI i.m. 105. — NmL Bgy. kgy. jkv.-ek.
