Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
111 A városi hajdúk, rendőrök, hivatalsegédek a 70-es években havi 8—20 ft fizetést kaptak, a kisebb beosztású hivatalnokok (írnok, díjnok, másodjegyző, végrehajtó) 25—50 ft körül, a felsőbb beosztásban levők havi 60—100 ft fizetésben részesültek, illetve hosszabb szolgálati idő esetén nagyobb összeget kaptak. 112 UO. 113 NmL Nm. kgy. jkv.-ek 1873—1885. — NL 1882. — BELITZKY i.m. 59. 114 NE 1886. 1. sz. — NHE 1898. 23. sz. — BELITZKY i.m. 78. H5 LADÁNYI i.m. 101. 116 NmL Bgy. kgy. jkv. 1900., 1903. H7A tanulólétszám alakulása: 1864/65-ben 136, 1873/74-ben 116, 1875/76-ban 72, 1876/77-ben 68, 1879/80-ban 91 fiú és 101 lány. A tanulólétszám azért emelkedett ugrásszerűen 1879-ben, mert az angolkisasszonyok intézete ekkor megszűnt, s a zárdai tanulók visszakerültek a katolikus fiúiskolába. 1880-ban az irgalmas nővérek (apácák) vezetésével újból nyílt leányiskola az angolkisasszonyok volt épületében, 1882-ben pedig megszűnt a másik népszerű leányiskola. H8 WAGNER i.m. — NHE 1896. 21. sz. — Uo. 1898. 5. sz. — Uo. 1898. 5. sz. — Uo. 1896. 49. sz. — NLHH 1893. 3. sz. — Uo. 1899. 3. sz. — „Balassagyarmati Tanoda Jegyzőkönyve". — BOROVSZKY 718. 119 Az, hogy az evangélikus iskola miért fejlődött nehezebben, miért volt itt a tanulmányi színvonal alacsonyabb, kitűnik a tanulók szüleinek foglalkozási adataiból is. 1900-ban például a 77 tanulóból 62 parasztszülők gyermeke, 6 kisiparosé, 2 szegény alkalmazotté s 7 munkásé (útkaparó, napszámos, béres, cseléd). 120 LADÁNYI i.m. 109. — NLHH 1893. 28. sz. — NHE 1896. 18. sz. — WAGNER i.m. KOVÁCS JÁNOSNÉ: A balassagyarmati izraelita iskola története. Kézirat. 121 LADÁNYI i.m. — NE 1887. 9. sz. 122 LADÁNYI i.m. — BOROVSZKY 718. — NLHH 1893. 28. sz. 123 A 22 évi adat (csak a fiúké) átlaga alapján a következőket állapíthatjuk meg: vidékről bejáró tanuló 18,6%, a többi helybeli. Anyanyelv szerint 90,2% magyar, 3,4% német, 6,4% szlovák. Vallás szerint a tanulók megoszlása: 34,8% katolikus, 3,8 % református, 29,6 % evangélikus, 31,8 % izraelita. Szülők foglalkozása szerint a tanulók megoszlása: értelmiségi és hivatalnok 20,5 %, birtokos és bérlő 19,5 %, iparos 29,9 %, földműves (kisbirtokos) 5,9 %, munkás és alkalmazott (szolga, napszámos) 24,2 %. A különböző társadalmi rétegek kb. a városi számaránynak megfelelően voltak képviselve az állami iskolában azzal az eltéréssel, hogy az értelmiségi származású tanulók száma valamivel nagyobb (mert a hivatalnokok zöme ide járatta gyermekét), a parasztszármazásúaké viszont kisebb (azok jobban ragaszkodtak a felekezeti iskolákhoz). A katolikus tanulók arányszáma a városi átlagnál alacsonyabb, ami érthető a két katolikus (fiú és leány) iskola működése miatt. 124 NL 1873. — NHE 1896. 13. sz. — WAGNER i.m. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1874. — Uo. 1885. júl. — Uo. 1869. júl. 125 A két polgári iskola részére a következő szaklapok jártak: Néptanítók Lapja, Középtanodai Közlöny, Polgári Iskolai Közlöny, Magyar Tanügy, Természettudományi Közlöny, Magyar Nyelvőr, Felvidéki Nemzetőr, Közoktatás, Magyar Ifjúság Lapja, Nemzeti Nőnevelés, Leány világ, Budapesti Bazár. — WAGNER i.m. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1882. 126A polgári iskola alapítványok révén jutalmakat biztosított a nyelvből kitűnő tanulók részére. A budapesti és losonci iparkiállításokon (1881, 1883 és 1885-ben) az iskola növendékei kiváló munkáikért bronzérmeket nyertek. A millenáris tornaversenyen az egyik tanuló szintén bronzérmet szerzett. — NHE 1896. 13. sz. 35* 547
