Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

Uo. 1896. 22. sz. — NE 1890. júl. — NLHH 1893. 30. sz. — A polgári fiú és leányiskola külön intézet volt, de igazgatója azonos s bizonyos értekezleteket közösen tartottak. A tanév három időszakra oszlott: az első a tanév elejétől a karácsonyi szünetig tartott (december 21—23-án adták ki az értesítőt), a máso­dik január elejétől általában március végéig (a húsvéti ünnepkörig), a harmadik rendszerint április elejétől a tanév végéig. A tanévzáró ünnepség legtöbbször június 29-én volt a tanév folyamán kiadott kényszerszünettől függően. Az évi tandíj 6 ft, a beíratási díj (könyvtárra, értesítőre) 1 ft volt. 127 Az 1895/96. tanévben a helybeli tanulók száma 214, a vidékieké 136. A vidéki tanulók szüleinek foglalkozása — kevés kivétellel — birtokos, bérlő, gazdatiszt, jegyző, pap, tanító, kocsmáros, kereskedő vagy jómódú iparos. A polgári leány­iskola 1893 és 1896 között itt tanuló vidéki tanulóinak szülei a következő köz­ségekben laktak: Bátorkeszi, Borsosberény, Budapest, Csáb, Csesztve, Dejtár, Haláp, Házasnénye, Herencsény, Ipolybalog, Ipolykeszi, Ipolykér, Ipolynyék, Ipolyvece, Jobbágyi, Kál-Kápolna, Kalló, Kékkő, Kisecset, Kiscsalomja, Kis­kürtös, Kóvár, Kőkeszi, Közép-Palojta, Ludány, Mátraverebély, Nagykér, Nagy­kürtös, Nagysztracin, Patvarc, Pelsőc, Penc, Rakamaz, Salgótarján, Szakái, Szántó, Szentendre, Szécsény, Szirák, Tata, Terény, Tiszaföldvár, Trencsén, Vad­kert, Vanyarc, Zahora, Zalába, Zsély. Az előző s későbbi években sok más köz­ségbeli tanuló is járt a polgári leányiskolába. 128 A bizottság 15 tagját 3 évenként a városi képviselő-testület választotta úgy, hogy a fontosabb iparágak képviselve legyenek benne. Később az Ipariskolai Bizottság választotta a tanítókat is, de ehhez szükséges volt a képviselő-testület megerősítése és ugyanaz hagyta jóvá díjazásukat is. Az 1898-i VKM rendelet szerint az igazgatót, a tanítókat az iskolai bizottság a tanfelügyelő elnöklete alatt tartott gyűlésen választotta. 129 A nagyobb adományok a következők voltak: Balassagyarmat város 20 000, Balas­sagyarmati Takarékpénztár 10 000, Népbank 6000, Takarék- és Hitelintézet 5000 Nógrád megye 50 000 és egyéb gyűjtés során 27 000 K. 130 A szerződés értelmében a város átadta a polgári iskola épületét a kincstárnak. Az épületet a város pár éven belül kibővítteti az elfogadott tervek alapján. Annak fenntartásáról gondoskodik, az iskola költségeihez évi 6000 K-val járul hozzá, a polgári leányiskola számára új épületet emeltet. A gimnázium a régi polgári iskolában nyert elhelyezést, ahol a polgári 1903 nyarán fokozatosan meg­szűnt. 131 NmL Bgy. kgy. jkv. 1869., 1885., 1892. — Uo. 1897. júl. — NLHH 1893. 33. sz. — NHE 1898. 8. sz. — BOROVSZKY 718. 132 A gimnázium létrejötte előtt sok balassagyarmati ifjú tanult más városok közép­iskoláiban, gimnáziumaiban vagy tanítóképzőiben. Többen végeztek a beszterce­bányai és a kalocsai katolikus gimnáziumban, a losonci gimnáziumban és tanító­képzőben, a győri, a budai és pozsonyi tanítóképzőkben és budapesti gimnáziu­mokban. Sok balassagyarmati szerzett egyetemi vagy főiskolai végzettséget főleg Budapesten az egyetemeken (jogi, orvosi és bölcsész karon) a tiszti iskolán (Ludoviceum), a kassai, keszthelyi s magyaróvári (mezőgazdasági) Akadémián, valamint a különböző (főleg esztergomi) papi szemináriumokban. — NÉMETH BÉLA: A Balassi Bálint Gimnázium története. Kézirat. — A balassagyarmati iskolák nevelői között számos kiemelkedő képességű, országos nevű, vagy ha­ladó magatartásával, irodalmi és tudományos tevékenységével kitűnő személy volt. Egyes helybeli tanítóknak irodalmi és egyéb vonatkozású cikkei jelentek meg újságokban, szaklapokban. Komjáthy Jenő költő, a régi polgári iskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom