Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

266NmL Bgy, jkv. orvosi látlelet több helyen. — A krumpli ügyre: VII. 1846/651. 1846. szept. 12. — A bábákra több helyen. — A borbélyra: IV. 1840/39. 1840. febr. 29. A borbélyok ekkor még seborvosok, azaz felcserek is voltak. 267 NmL Bgy. jkv. III. 1819/21. 1819. jan. 16. — IV. 1839/248. 1839. dec. 30. — V. 1841/731. 1841. dec. 31. ?63 NmL Bgy. jkv. IV. 1837/119. 1837. aug. 19. 269 Ezek 1843-ban a következők voltak: Vithalm József tiszttartó, Kiss János számtartó, Thuránszky András számvevő, Schille Jakab fővadász, Algőver János földmérő és Kacskovits Károly a Coburg-uradalom faraktárának vezetője, volt megyei ügyész és költő, akinek verseit a korabeli szépirodalmi lapok és évkönyvek szívesen közölték. — NmL Bgy. jkv. VI. 1843/675. 1843. dec. 16. — NmL NIS NAGY IVÁN: Balassa-Gyarmat mezőváros leírása. 1847. 106. — NAGY IVÁN: Nógrád vármegyei költők verses munkái. 1735—1833. c. kézirat. — VENDÉ ERNŐ: Irodalom, tudomány, művészet. In: BQROVSZKY; az idézett irók neve alatt. — BJN 323—324. 270 NLS 21. — NmL Bgy. jkv. II. 1315: 47. 1815. nov. 8. — III. 1820: 185. 1820. szept. 9. 2

71 Az ő plébánosságának időszakában kezdtek anyagi jelentőségükben is érezhetővé válni a felekezeti megosztottság úrbériséggel összefüggő és az örökváltság jobbágytelkekkel kapcsolatos problémái. Ezekkel 1844 márciusában és 1847 októberében a városi tanács is foglalkozott. Eszerint az 1690-ben kiadott telepítő levelek alapján „városunk határa 40 egész helyekre volt kiosztva, de később... a negyven régi házhelyekből 80 házhelyek mérettek. Mind ezektől mind addig még városunkban az evangélikus parochia nem alakult, a füzetes és szolgálat a jobbágyok által egyedül a helybéli katholikus plébános úrnak tétetett, jelenleg — 1844-ben azonban csak 16 jobbágyok és összesen 17 és fél házhelyeket művelők tartoznak a katholikus plébániához. Ezek is oly szegény sorsúak és állapotúak, hogy az őket illető terheket viselni nem képesek, mely miatt... plébános úrnak jövedelme tetemesen megcsökkent. Miután azonban új úrbéri törvények hozattak, mely által megengedődött a jobbágynak házhelye eladása, attól is méltán tartani lehet, hogy ezen katholikus jobbágyok szegénységektől kényszeríttetve házhelyeiket eladják, s azokat — amint már többször is megtörtént — a jobb módú evangélikus jobbágyok, avagy a zsidók — mint már ez is történt városunkban — megveszik, s azoktól járó illetősége... plébános úrnak megszűnik." — NmL Bgy. jkv. IV. 1840/101. 1840. máj. 9. és több helyen beszédei és ügyei. — 1847-ben, a fentieket megismételve még a következő, a város megyeszékhely jellegéből folyó „úri" problémákra is kitért a tanács: „A balassagyarmati, úgyis mint középponti plébánia állása, ily nagy átkelési helyen, szerfelett súlyos lévén, s ez által évről-évre aggodalom teljesebb és szomorúbb állapotba helyeztetik,... minthogy ezen középponti helyen tartani szokott tiszt- és követ választások, közgyűlések, országos és heti vásárok, úgy más ünnepélyek alkalmával a plébániában — helybeli nagytisztelendő Imády Károly plébános úrnak szokott vendégszereteténél és a közdolgokba való befolyásánál fogva — összeseregleni szokott egyházi és világi számos vendégek az elmaradott munka [ti. robot] és kisebbült jövedelme plébániája terhét aggasztóan nagyobbítják." Ezért javasolja a tanács, hogy a plébánosnak „a szokott papi illeték megadassák". A nem katolikusok kiesése miatt „az őt törvényesen illető 300 ft kártalanítás"-t, ami a plébánia területének evangélikus és katolikus részre történt felosztása következtében jár neki, fizessék ki, valamint a káplántartási díjat, amit eddig sajátjából fizetett, folyósítsák. Annál is inkább mert „a helybeli honoratiorok,