Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
nemesek, két uradalmi tisztek és megyei tisztviselők" semmit sem fizetnek és „a mezei munkát önköltségével pótolni kénteleníttetik". — NmL Bgy. jkv. VI. 1844/150. 1844. márc 28. — NmL Bgy. jkv. VII. 1847/616. 1847. okt. 29. 272 OL Zichy fol. 304. — NmL Bgy. jkv. VI. 1843/675. — HLB 716—717. — BENKÖ IMRE: „Nagy Iván". Családtörténeti Értesítő 1900. 2. évf. 95., 97. 273 Még nagyobb a csökkenés, ha a Nagy-féle adatokat nézzük, ahol 33,5 % a zsidók aránya és 2.8% az 1843-hoz viszonyított csökkenésük. 1875-re: DANYI—DÁVID i.m. 94—95. — 1928-ra: SCHNEIDER i.m. 19—21. — 1847-re NmL Bgy. jkv. VII. 1847/364. és NIS kézirata. — 1843-ra: NmL Bgy. jkv. VI. 1843/675. 274NmL NIS NAGY IVÁN: Balassa-Gyarmat mezőváros leírása. 1847. 98—108. 275 NmL Bgy. jkv. több helyén találunk a kávéházi életre jellemző szórvány adatot 1812-től kezdődően. — Az írókra nézve VENDÉ i.m. 276 NmL Bgy. jkv. II. 1810/512. 1810. szept. 22. és nov. 3. közötti bejegyzés. — IV. 1837/169., 171. 1837. nov. 4. és 11. — Az óvoda javára történő műkedvelői előadásokra nézve: BODNÁR i.m. — DÉRYNÉ emlékezései. Sajtó alá rend.: RÉZ PÁL. Budapest 1955. 2. k. 157—158. 476. — KMETTY KÁLMÁN: Emlékezés Dérynére. Nógrád 1972. okt. 15. — RÉTI ZOLTÁN: Rózsavölgyi Márk. Budapest 1975. 55. 277 NmL Bgy. jkv. VI. 1843/389. 1843. aug. 5. 278 NmL Bgy. jkv. Az orgonista tanítókra szétszórtan több adat. — A cigányzenészekre II. 79/a. 1809. márc. 5. — OL Zichy fol. 61—68. „Balassa-Gyarmat mezőváros 1841-ik évre szóló összeírása". 279 RÉTI i.m. Rózsavölgyi és családja balassagyarmati kapcsolatainak eddigi legteljesebb feltárását nyújtja. — NmL Bgy. jkv. VII. 1847/364. IV. Az 1848—1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1 NmL Bgy. v.t. Ikt. nélk. 1848/49. Politikai felfogásukat is híven tükrözte a város 1848-ban készített új pecsétje és annak „címere". Ennek körirata „Balassagyarmat város pecsétje" és az ezzel körülzárt mezőben az 1848-as évszám alatt ott térdel Szűz Mária oltáron levő képe előtt a koronáját neki felajánló Szent István király. Több iraton szerepel a viaszba nyomott új pecsét, pl. 1848. III. 26., V. 18., XII. 16. — Az 1824-ben készült eddig használt pecsét egy jobbjában mérleget, baljában puskát tartó nőt ábrázolt, jobbja felől a Balassák címeréből vett bivalyfővel, balról a Zichy-címerből vett négylevelű lóherével, háttérben erdővel. 2 NmL Bgy. jkv. 1848. évi kötete alapján SZABÓ KÁROLY kézirata 5—6. 3 BJN 329. 4 NmL Bgy. v.t. Iktatott 1848/49. 2. sz. „Városi lakosok összeírása 1848-ban" c. lajtsrom alapján. — A patika előtti beszélgetésekre BELITZKY JÁNOS: Gyarmatiak az abszolutizmus börtöneiben. Nógrád 1966. aug. 20. 5 VARGA JÁNOS: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest 1971. 67— 68. 57. jegyzet. 6 NmL Rendeletek 1849/49. 1848. IV. 1. — Batthyányi levelét VARGA i.m. — ahol ezeknek a napoknak az eseményei szinte óráról órára következtek — nem említi. Másutt sem akadtam nyomára, ezért itt közlöm: „Tisztelt Polgártársam! Elragadó örömmel sietek az Országos Ellenzéki Választmány nevében értesíteni a tisztelt Elvtársainkat, miszerint a követi tudósításokból ismert alkotmányos feliratnak a Felső Ház általi aggasztó és izgató halogatása a legdicsőbb és meg-