Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - II. A TÖRÖK HATALOM ÁRNYÉKÁBAN

siczky és Dióssy a dézsmaszedés jogát azután Venszky János és Krisán Dénes nem nemeseknek adták albérletbe. Végül is a bérleti díjak — kézen-közön megcsappanva — a besztercebányai kamara és Jakusith Kata uradalmi pénztárába kerültek.

82 Feltehetően már ez a dézsmabérleti ügy is állandóan napirenden tartotta az anyagilag érdekeltek körében Balassagyarmat újratelepítését, de még inkább szükségessé tette eizt az, hogy Puszta-Gyarmatot is a divényi uradalom részeivel egyetemben — miként a gróf Balassa Bálint-féle részt már előbb — zálogba vetették. A zálogbirtokosok igyekeztek minél nagyobb jövedelemhez jutni, amit a lakott birtoktestek természetesen jobban biztosítottak számukra, mint a lakatlanok. A divényi uradalmat I. Lipót király 1686. július 16-án gróf Zichy Istvánnak adományozta 53 000 ft lefizetése ellenében. Ö a szükséges összegeket gróf Koháry Istvántól kölcsönözte, és az egész uradalmat — a ráeső gyarmati résszel együtt — biztosítékul zálogképpen lekötötte.

83 így vált azután a város újbóli benépesítése a két zálogbirtokos, Jakusith Kata és gróf Koháry István személyes érdekévé. 4 Balassagyarmat története 49