Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA, A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI
lalat létrehozását Örömmel fogadta, mivel a város ipari szolgáltatásait különösen építőipari vonalon már nem tudták kielégíteni. A város gazdasági életében előrelépést jelentett a kisipari termelő szövetkezetek (ktsz) létrejötte is. Elsőként 1950. október 3-án a szabó ktsz alakult meg 22 taggal, és működéséhez 135 000 Ft hitelt vett fel. Ezt követően 1951. február 7-én jött létre 15 taggal a cipész ktsz, amely még abban az évben 52 181 Ft" tiszta nyereségre tett szert. A fodrász ktsz 18 taggal 1951. május 2-án alakult meg és működéséhez 3000 Ft hitel biztosítását kérte. Még ugyanazon év december 21-én megalakult a 6 tagú fényképész ktsz is. 41 A foglalkoztatási gondokon számottevően enyhített a vegyipari, valamint a háziipari szövetkezetek létrehozása. Ez a két szövetkezet megalakulása után egy pár hónap elteltével már 189 dolgozónak biztosított munkalehetőséget. A szövetkezetek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és jól szolgálták a lakosság ellátását. Különösen gyorsan fejlődött a Szabók és a Cipészek Szövetkezete, ezek fejlődése létszámban és termelési értékben is jelentős volt. Balassagyarmaton 1955-re a szövetkezetek már 347 embert foglalkoztattak. 42 Mindemellett azonban még jelentős volt azoknak a száma is, akik a magánkisiparban dolgoztak. A város magánkisiparosainak létszáma 1955-ben 161 főt tett ki. Ezek többségének az ismertebb szakmák szerinti megoszlása a következő volt: asztalos 15, ács 3, cipész 18, férfi és női szabó 26, fodrász 3, kárpitos 4, kovács 3, kőműves 9, villanyszerelő 2, lakatos 8, szobafestő 2, vegytisztító és kelmefestő 3. 43 A kisipari engedéllyel rendelkező mesteremberek hasznos és értékes munkát végeztek a városban. Tevékenységük eredményesen szolgálta a lakosság érdekeit, de az adóbevallást illetően gyakran kerültek összeütközésbe a hatóságokkal. Az állami és a szövetkezeti iparban egyaránt nehezítette a termelés gyorsabb ütemű fejlesztését az a tény, hogy az üzemek és a műhelyek általában nem rendelkeztek a korszerűbb termelés biztosításához szükséges pénzügyi fedezettel. Régi épületekben, elavult gépekkel csak nagyon nehezen tudták a feszített, sőt olykor túlfeszített terveket teljesíteni. De ezzel együtt is fokozatosan javuló üzemszervezéssel és a versenymozgalom fokozásával a város —jelentéktelennek látszó — üzemeiben figyelemre méltó eredményeket értek el, és a terveket általában 100 % felett teljesítették. A fatömegoikkipari vállalat 1954 első félévében 34 hálószoba szekrényt, 14 asztalt, 72 ágyat, 21 toalettszekrényt, 40 éjjeli szekrényt, 92 bejárati ajtót, 203 szobaajtót, 89 kamraajtót, 412 szobaablakot, 395 kamraablakot gyártott, összesen 519 000 Ft értékben. Ezen túl a kisebb munkálatok végzése az egész termelés 50 %-át tette ki. 4/l A fatömegcikkipari üzemet egyébként 1951. november 15-én alapították. 1952. március 7-én vette fel a Fatömegoikkipari és Bútorgyártó Vállalat nevet. A munkások létszáma 1952 és 1955 között 30-ról 53 főre emelkedett. A szabó ktsz, amely 1952-ben mindössze 20 villanymotoros és 5 motor nélküli varrógéppel, 3 univerzál géppel, egy gomblyukkötő géppel és 3 villany szabógéppel rendelkezett, az éves tervét 121,4 %-ra teljesítette. Az első negyedévben gyártott terméke: 40 db férfikabát, 1595 férfiöltöny, 135 munkaruha, 6813 férfiing, 1315 gyermekfehérnemű, 945 férfialsó, 708 férfinadrág, 167 női kabát és 72 női kosztüm. 45 A ktsz által gyártott termékek iránt megyeszerte igen nagy volt az érdeklődés. Eredményesen termelt a Sütőipari Vállalat is, amelynek 11 péksége volt, és a központi üzeme 1952-ben épült fel. A sütőipari vállalat 1955 második negyedévi termelése 93 vagon kenyér, 342 000 db
