Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA, A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI

tettek, hogy a politikai élet bonyolult viszonyai között megpróbáljanak — elvi alapon állva — felelősségteljesen tevékenykedni. Felléptek a túlkapások ellen, de nem tudtak egyidejűleg leszámolni a városban jelentkező jobboldali, sőt szélsőséges nézetekkel, amelyek már-már kezdtek felülkerekedni a város társadalmában. A politikai és társadalmi-gazdasági ellentmondások, illetőleg feszültségek olyan súlyosak voltak, hogy azokat az MDP Központi Vezetősége 1956. júliusi határozatának a birtokában sem tudták tartósan feloldani a város párt- és tanácsi vezetői. A gazdasági fejlődés problémái a 3 éves terv befejezésekor és az első 5 éves terv időszakában Balassagyarmat — az ország más városaihoz viszonyítva — az iparosítás terén az utolsók között foglalt helyet. Nehéziparral vagy nagyobb üzemmel egyáltalán nem rendelkezett. Ebből következett, hogy a város környéki falvakból az emberek nem Balassagyarmatra, hanem Budapestre jártak dolgozni. A város erejéhez mérten próbálkozott ugyan kisebb üzemek létrehozásával, amelyek üzemeltetése mind gazdaságilag, mind társadalmilag hasznosnak bizonyult, de nagyobb arányú előrehaladás ezen a téren nem történt. Elsősorban a helyi iparban és olyan ágazatokban hoztak létre részlegeket, amelyek már bizonyos hagyományokkal rendelkeztek. Ennek köszönhetően a helyi iparban foglalkoztatottak létszáma — a 3 éves tervet követő — rövid négy év alatt a duplájára nőtt. Ezt mutatja az alábbi táblázat is:

37 1952 1953 1954 1955 A létszám Vállalat neve évben alakulása munkáslétszám %-ban Vágóhíd 60 59 58 63 5,0 Szikvíz üzem 6 — — — — Betonárugyártó üzem 30 31 37 49 63,0 Fatömegcikkipari üzem 30 37 40 53 76,0 Nyomda 16 20 21 22 29,0 Vegyesipari üzem 45 83 106 128 184,0 összesen 187 230 262 315 68,0 A városi tanács 1950 októberében létrehozta a halgazdaságot, a köztisztasági vállalatot és átvette a szeszfőzde üzemeltetését.

38 Ezt követően 1951. március 30-án a lakosság jobb kenyérellátása érdekében tanácsi kezelésbe vették a sütőüzemeket.

39 Majd 1951. július 6-án döntés született a városban működő négy cukrászda államosítására is — az éttermekhez hasonlóan. A szolgáltató hálózat bővítését segítette elő a Balassagyarmati Ipari Szolgáltató és Javító Vállalat létrehozása is, amely 1952. január l-jével kezdte meg működését.

40 Feladatai közé tartozott az asztalos, ács, kútfúró, kúttisztító, bádogos, víz vezetékszerelő, villanyszerelő, kőműves, kovács, szobafestő, mázoló, lakatos, kályhás kisipari szolgáltatások és javítások ellátása. A lakosság a vál-