Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG
Lombos Lajos, Gömöri Henrik és Molnár Károly foglaltak helyet. A kommunista párt tehát, ha helyi szervezete bizonyos késéssel jött is létre, megkezdte munkáját és máj^i^-^-én, képviselői már részt vettek a nemzeti bizottság^jilésén is. Az MKP~helyi szervezetét a nemzeti bizottságban Dick Dezső, Varga Vendel, Kasitzky Ilona, Lotaller Mihály és Sejben Sándor képviselték. A Nemzeti Paraszt Párt megalakulása még lassabban ment végbe, és a nemzeti bizottságba való felvételét a legélesebben a szociáldemokrata párt ellenezte. A nemzeti jbizottság elő ször az április 4-i ülésen_t árgyalta a z NPP felvételét, de hosszas vita után elulasitoHia^azl] A szociáldemokrata párt vezetősége úgy vélekedett, hogy támogatását „csak valódi pártok és nem pillanatnyi politikai taktikát szolgáló egyesülések igényelhetik". 22 De végül is 1 945. jú nius 1-én a nemzeti bizottság ülésén mégis csak pozitív állásfoglalás született az NPP részvételét illetően. A felszabadulás után a városban létrejött nemzeti bizottság — elsősorban — a gazdasági kérdésekkel, a romok eltakarításával, a lakosság élelmezésének segítésével, valamint a közigazgatás helyreállításával foglalkozott. A város politikai életében erősen érvényesülő polgári és kispolgári jobboldali befolyás, ellenére — amelyet jól tükrözött a nemzeti bizottság összetételele is — az első lépések, amelyek az élet megindítását és a romok eltakarítását szolgálták, Ígéretesnek tűntek, sőt valójában voltak is. Az MKP_^észérőljelenlévő képviselők nem tudtak ugyan kellő hatást gyakorolni a bizottság egész tevékenységére, de megállapítható, hogy" nélkülük elképzelhetetlen lett volna a helyi feladatok megoldása". Nagyon fontos tennivaló volt a közigazgatás újjászervezése és a képviselőtestület újjáválasztása. A városi nemzeti bizottság a március 19-i ülésén úgy határozott, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1030/1945. ME. számú rendelete alapján Balassagyarmat város önkormányza ti szervét ú jra meg alakítják. Az ideiglenes képviselő-testület létszámát 53—főben áUapltották meg, és az a lakuló közgyű lést április 19-én a városházán tartották. A^épvjseiő=testület összetétele a következőképpen alakut^Mvajajtoó^ főt, eze nkívül a szakszervezetek 10, a kisgazdapárt 10, a szociáldemokrata párt 15, a kommunjstfl páctJ5 r egyháziak 3, az_üjgyédek, pedagógusok, a kereskedelmi és egészségügyi dolgozók pedig 1—1 személyt delegáltak. 23 Az ideiglenes képviselő-testület összetételében tehát tükrözte a város politikai arculatát. 24 Ez az összetétel lényegében megfelelt a politikai pártok korabeli erőviszonyainak is, s tulajdonképpen összhangban volt a nemzeti bizottságban már korábban kiialakult helyzettel. Az MKP helyi szervezete gyengesége miatt a képviselő-testületre, illetőleg, tevékenységére ugyancsak nem tudott kellő hatást gyakorolni. A közigazgatási tisztviselők megpróbáltak a régi módon dolgozni és minden forradalmi jellegű feladat elől kitérni. Ez is lassította az önkormányzat működését és a közigazgatás demokratikus szellemű megújhodását. De az is komoly problémát jelentett, hogy a nemzeti bizottság tevékenysége szinte teljesen nélkülözte a központi irányítást. A város újjáépítésének megkezdéséhez és a kedvező politikai légkör kialakításában igen nagy segítséget nyújtottak a városban állomásozó szovjet katonai alakulatok is. Az új, népi demokratikus hatalom megszületésének egyik jeleként — az ideiglenes képviselő-testület életre hívásával nagyjában egyidejűleg — létrejött a polgárőrség, illetőleg a demokratikus rendőrség. Igaz, egyelőre még csak fegyver nélkül, de a teljes felszereles ügyében már megkezdődtek a tárgyalások a szovjet városparancsnoksággal. 25 A megyeházát szovjet hadikórháznak rendez-
