Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG
ték be, és a hivatal átmenetileg szintén a városházán kapott helyet. A szovjet városparancsnokságot pedig a szálloda épületében helyezték el. A város polgármestere 1945. február 9^én az egész várost érintő hirdetményt tett közzé, amelyet a szovjet városparancsnoksággal egyetértésben állított össze. 26 Felhívta a lakosságot a fegyelmezett magatartásra, a közrend és a közbiztonság helyreállításában való közreműködésre. Intézkedett a háborús károk helyreállításáról, a város tisztaságáról, az üzletek kinyitásáról, a piac megtartásáról és a legszükségesebb élelmiszerek beszerzéséről. A lakosság élelemmel való legszűkösebb ellátása ugyanis egyre nagyobb gondot okozott. A készletek kimerülőben voltak, nagyon körültekintő és határozott intézkedésekkel lehetett csak biztosítani a közellátást. A nemzeti bizottság úgy is igyekezett enyhíteni az élelmezési gondokon, hogy szorgalmazta a malom üzembe helyezését_és az elrejt ett élel miszere k^ valamint a gabonaféléké sát viszont~ úgj?j)n ft^ a városban található tehénállományt és a tej jegy bevezetését rendelte el. A város háború utáni arculata nehezen változott. A bombák, aknák robbanása okozta üveg, tégla és más törmeléktől való mielőbbi megtisztítása érdekében — Dorotkin Pál_cipész, képviselő-testületi tag indítványára — elhatározták, hogy munkára kényszerítik a fasiszta, nyilas elemeket és az utcákat és tereket velük takaríttatják ki. Ennek végrehajtásával a rendőrkapitányságot és a munkaügyi hivatalt bízták meg. 27 Az intézkedés ellenére azonban a város továbbra is elhanyagolt és szemetes "maradt. A tavaszi hónapokban a szovjet katonák segítségével szállítottak el sok autónyi törmeléket és hulladékot. A nem_z etij3Ízo ttság — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja szdlemóben — fels zámolta az Ébredő Magya rok, a Levente_Egyesület, a nyllaskeresztes_4)árt és más ézekh£z__ hasonló jobboldali, ~fasiszta szerv ezetek hel yi csoportjait és vagyonukat elkobo zta. Lippay Lajos római katolikus plébános, a városi nemzeti bizottság elnöke a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban állapította meg, hogy a „demokratikus szellemnek akarunk hordozói lenni", ezért nem engedhető meg ezeknek a szervezeteknek a működése. 28 A neinzetiJaizottság az Ideiglenes Nemzeti Kormány állásfoglalásainak megfelelően különböző rendeltetésű tá rsadalmi- bi zottságokat. Jiozott lé tre. Ezekben a bizottságokban —/jT^lyen bizottság alakult — mindegyik pártnak egyenl ő k épviseletet biztosítottak. 29 Létrehozásuknak az volt a célja, hogy a város lakosságának a közvetlen feladatok megoldásához nyújtsanak segítséget, és vállaljanak részt az újjáépítéssel járó nehéz, sokrétű feladatokból. A bizottságok a közigazgatás, a politikai és gazdasági élet minden területén^ eredményes munkát végeztek annak ellenére, hogy a városi tisztviselők sok esetben gáncsoskodtak, gyakran a régi rendszer embereit támogatták, illetőleg^mHiajtották végre a népi demokratikus hatalom országos és helyi szer- . veinek az utasításait. Erről tanúskodik a polgármesternek az alispánhoz intézett levele is, amelyben kérdezi, hogy „mi legyen azokkal a tisztviselőkkel, ; akik eltávoztak ugyan, de családjuk a városban maradt". 30 Az alispán válasza rövid 4s egyértelmű volt, közölte ugyanis, hogy az illetmény csak annak jár, aki dolgozik, családtagoknak nem utalható ki. Ezt azonban a városházán nem merték végrehajtani, holott az Ideiglenes Nemzeti Kormány 15/1945. ME. sz. rendelete erről már korábban intézkedett. Annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságban a polgári jobboldali elemek sok elvtelen vitát provokáltak és gátolták a demokratikus átalakulást, az előrehaladást Balassagyarmatán
