Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG
26 Balassagyarmat története 401 ték meg a kenyerüket. A kisiparosok mellett viszonylag nagyszámú kiskereskedő is élt a városban. Kifejezetten nagytőkés nem volt Balassagyarmaton. Ugyanakkor a kis- és részben a középtőke egyaránt képviselve volt az iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban stb. __^> A városban ajBIO.kat. holddal rendelkező gróf Zichy Aladár volt a legnagyobb földbirtokos. Ezenkívül négy családnak volt 100—500, hatnak 50—100 kat. holdas birtoka, és mintegy százra tehető az 5—50 kat. holdon gazdálkodók száma. Ermél is sokkal többen voltak azonban a nagyon kevés (1—2 kat. hold) földdel rendelkezők, akiknek a föld művelése már csak részben biztosíthatott megélhetést. A keresőképes lakosság értelmiségi^^^^a^almazotü jnunkakörben foglalkoztatottságának az aránya meghaladta á^ü^ oL-Ez mindenekelőtt a város hivatali jellegével magyarázháTő^A^íelszabadulást követően a várost a kezdettől szinte végig kísérte a múlt káros öröksége: nehezen találta meg önmagát. Annak ellenére, hogy Balassagyarmat két "héttel korábban szabadult fel mint Salgótarján, a politikai élet itt mégis később, sokkal lassabban bontakozott ki, mint ott. Ez elsősorban a helyi munkásmozgalom gyengeségének tudható be. Az a történelmi tény azonban, hogy a szovjet hadsereg felszabadította a várost, lehetővé tette, hogy a haladó gondolkodású emberek legális baloldali pártokban, szervezetekben, bizottságokban és testületekben a nép javára fejthessék ki tevékenységüket. Január végén, február elején a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt erőteljes szervező munkába kezdett és létrehozta helyi szervezeteit. Ilyen körülmények között alakult meg a'nemzeti bizottság^ Lippay Lajos római katolikus plébános elnökletével. A szociáldemSörátá'pártot Dorotkin Pál cipész, Hámory István terménykereskedő, Kovács Jenő törvényszéki bíró, Nádel Rezső ügyvéd és Kovács István párttitkár képviselte. A kisgazdapártot Piatrik János nyugalmazott vasutas, Leszenyiczki János, Hodák István és Siket András kisgazda, valamint Götz Tibor könyvkötő reprezentálta. 20 A két párt mellett a nemzeti bizottság munkájában — a szakszervezet képviseletében — Podmaniczky Pál, Pohánka László, Ozsváth Imre, Boldizsár Pál és Ruzsinszki Kálmán vettek részt. Ezenkívül a város szinte minden rétege, egyesülete és szervezete — az egyházakat is beleértve — képviseltette magát a nemzeti bizottságban. Így Zana Lajos asztalosmester, az ipartestület elnöke, Korányi Gyula, a kereskedők egyesületének elnöke, Lippay Lajos római katolikus plébános, Kuthy Dezső evangélikus püspök és Kálmán Pál izraelita rabbi. Az orvosokat és gyógyszerészeket Kenessey Albert kórházi igazgató főorvos képviselte. A nyugdíjasok érdekképviseletében pedig Pályi Pál nyugalmazott főispán~~vett részt a nemzeti bizottság munkájában, aki pártállását tekintve FKGP tagja volt. A nemzeti bizottság munkájában ^hivatalból" vettek részt SzentgyörgjyL Károly városi főjegyző és Turánszky Ernő, a város rendőrfőkapitánya.^iluyen "sajátos- összetételű nemzeti bízott? ságban nagyon nehéz volt az első lépések megtétele. Ebben az időszakban a megye keleti részében, különösen a bányamedencében, több településen szinte teljesen kommunistákból álló nemzeti bizottságok alakultak, j Ez természetesen bátorítást adott a balassagyarmati kommunistáknak is, de a város Jégköre, előítéletei és az ellenséges propaganda nagyon megnehezítette a munkájukat. A Magyar Kommunista Párt első városi alapszervezete 1945. március 7-én, a Ganzler-házban alakult meg. Az öttagú vezetőségben Péter István, Dick Dezső,
