Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

Turáni Társaság balassagyarmati fiókjának rnintegy 100 fős alakuló ülését 1930. október 19-én és 20-án rendezték meg. Ezen Móricz Péter nyugalmazott főkonzul tartott előadást A magyarok rokonai címmel, majd ismertette a szervezet alapszabályát. „Keresni az összeköttetést és az együttműködést a rokon népek tudományos és társadalmi szerveivel. Közreműködni azon elsőrendű nemzeti feladat megoldásánál, hogy hazánk szellemi életében, iskoláiban, állami és társadalmi szervezetében érvényre jusson és népünk erkölcsét megnemésítse mindaz, ami értékes nemzeti hagyományként, régi szervezetével, kulv túrájával és szokásaival foglalkozó történet írók kiderítettek. Mint társadalmi szerv közreműködik a turáni népekkel való baráti viszony ápolásánál. Működési köréből — hangoztatta Móricz Péter a társaság céljaival kapcsolatosan — a Társaság kizárja a vallási és féLekezefci kérdéseket."

318 A helyőrségi tisztf tudományos és kaszinó egyesület Balassagyarmaton — az ún. Tiszti Kaszinó — 1931-ben alakult meg. Ez az egyesület hivatalosan így vallott önmagáról: „A katonai és egyéb tudományok ápolása. A bajtársiasság és közszellem emelése. A társadalmi élet előmozdítása. A tagok anyagi érdekeinek szolgálata. Ezen célok elérésére egy könyvtárat tart fenn, tudományos folyóiratokra és hírlapokra előfizet, felolvasásokat és mulatságokat rendez s az egyesület vagyonának gyarapodásával megfelelő jóléti és sport intézményeket létesít. Az egyesület politikai és felekezeti kérdésekkei nem foglalkozik. Az egyesület helyiségeiben minden szerencse játék tilos." Rendes tagjai csak a balassagyarmati helyőrség tényleges hivatásos tisztjei, valamint „Balassagyarmaton és vidékén lakó nyugáUományú, volt tartalékos és volt szolgálaton kívüli viszonybeld azon magyar honosságú tisztek, katonai lelkészek és tiszviselők" lehettek, akik hivatásos tisztek voltak.

319 Az Országos Frontharcos Szövetség balassagyarmati csoportjának alakuló gyűlésére 1932. december 18-án került sor az Apolló moziban. A gyűlésen megjelent Mándoki Sándor nyugalmazott tábori főesperes és Kertész Elemér, az országos szövetség alelnöke, akik beszédet mondtak, valamint Benedicty Imre nyugalmazott ezredes, a bajtársi alakulatok országos parancsnoka, Orttay Béla országos parancsőrtiszt és Kermszky Lénárd főhadnagy. A szövetség célját abban jelölitek meg, hogy „mint a világháborúban részt vett frontharcosok elismert társadalmi szervezetének, a világháború volt frontharcosai között ápolni és továbbfejleszteni [kell] a hazafias alapon nyugvó bajtársi szellemet, a katonás fegyelmet, kölcsönös áldozatkészséget .... a tagok szellemi és anyagi erejét a nemzet egyetemes érdekeinek szolgálatába állítani."

320 A fentebbi egyesületek és társaságok működéséhez a kormány politikája is megfelelő „politikai atmoszférá"-t teremtett, hiszen a Gömbös-kormány külpolitikája mind nyíltabban szolgálta a revíziós törekvéseket és igyekezett a fasiszta nagyhatalmakkal való kapcsolatát kiépíteni, illetőleg megszilárdítani. Gömbös megnyerte Horthy támogatását a parlament feloszlatásához és az új képviselő-választások kiírásához. A választásokat 1935. március 31-re tűzték ki.

321 A vármegyében megkezdődött a választási harc. A balassagyarmati kerületben Tahy László a Nemzeti Egység Párt, Simonyi Dénes pedig a Független Kisgazdapárt programjával indult.

322 Az 1935-ös választás — bár az erőszak alkalmazása rendszeres volt a magyar választások történetében — a leghírhedtebb választások közé tartozott. Ezek után aligha kelthetett meglepetést, hogy a balassagyarmati kerületben is a kormánypárt jelöltje, Tahy László szerezte meg a győzelmet. A választási kampány során előforduló erőszakoskodásokat és nyilvánvaló visszaéléseket még a kormánypánt érdekeit szolgáló helyi sajtó