Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

sem hallgathatta el teljesen, bár azok mértékét és jelentőségét igyekezett csökkenteni.

323 „A választási küzdelem nagyobbik fele lezárult és az eredményekből megállapítható — írta a Nógrádi Hírlap —, hogy Gömbös Gyula reformmegoldásai óriási győzelmet arattak. Persze, akik buktak, azok jajveszékelnek, hatósági terrort, főszolgabírói praktikát emlegettek. Az igazság azonban ezzel szemben az, hogy már rég folyt le választás Magyarországon ilyen nyugodt körülmények között. Ez a választási győzelem nem az előkészítés, nem a pártszervezkedés győzelme volt, hanem az eszmék győzelme."

324 A választás után a város első vendége Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártjának országos főtitkára volt, aki országos körútja során 1935. szeptember 24-én ellátogatott Balassagyarmatra is.

325 Elsőként a vármegye vezetőinél, Soldos Bélánál és Baross Józsefnél tett tisztelgő látogatást. Délután választmányi ülésen vett részt a Sümegh^szálló nagytermében, amelyet Sulyok Elemér vármegyei párttitkár készített elő. Iványi Nándor megnyitójában kifejtette, hogy a választások után irányítást kérnek a központból, mert „ez a párt nem a múlt pártja, amely a választások után nem törődött többet a választókkal".

326 Az országos választás után került sor azoknak a városi képviselő-testületi tagaknak a megválasztására, akiknek a mandátuma lejárt a négy kerületben. A város egyetlen tényleges politikai erőt képviselő pártja, a Nemzeti Egység Pártja balassagyarmati csoportja a jelöléseket megtette az 1935. október 15-i választásra.

327 Ezután a siker természetesen helyi viszonylatban sem maradt el. Gömböst és kormánypolitikáját azonban a látványos választási győzelem sem menthette meg a bukástól. A társadalmi feszültségek, az uralkodó osztályokon és körökön belüli ellentétek, s mindenekelőtt a dolgozó tömegek elutasító magatartása és ellenállása már akkor „halálra ítélte" a totális fasizmus politikáját, mielőtt annak úri „reprezentánsa" valóban elköltözött volna az élők sorából. Gömbös balassagyarmati hívei, s főleg a vármegye és a város élén álló kiszolgálói a „vezér" halála után többségükben lelkesen fogadták a hivatalba lépő új miniszterelnököt, Darányi Kálmánt. Igaz, Darányi szerepléséhez a Gömbös-féle politika ellerizői is reményeket fűztek. A város kulturális életében — iskolaváros jellegénél fogva — jelentős szerep jutott az oktatási intézményeknek, a Nemzeti Intézetnek és a Madách Társaságnak, valamint a különböző egyesületek műkedvelő csoportjainak. Az oktatási intézmények közül kiemelkedő szerepet töltött be a város egyetlen középiskolája, a főgimnázium, amely 1921-ben vette fel a Balassi Bálint nevet. Az iskola az 1924/25-ös tanévtől kezdődően reálgimnáziumként működött. A reál jelleget az első tanévben az I. ós az V. osztályra vonatkozóan alakították ki (az ötödik osztályban a görög helyett bevezették a francia nyelvet). A testnevelés szintén nagyobb szerepet kapott. A tanulók száma az intézet megalakulásától az 1924/25-ös tanévig folyamatosan növekedett — ekkor elérte az 500 főt —, a gazdasági válság éveiben viszont gyorsan csappant, különösen a felső osztályokban. így az 1930/31-es tanévben csak 361 tanulója volt Kulturális élet és egészségügyi viszonyok