Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

járdajavításra sem volt elegendő pénz. Érre utal a városi képviselő-testület 1922. június 24-i ülésének határozata is, mely szerint a Rákóczi fejedelem úton a járdát a háztulajdonosok költségére, a szegélyeket és átjárókat pedig a közmunkaalap terhére kellett kijavíttatni.

110 A városi képviselő-testület 1925-ben elhatározta, hogy az Andrássy utcát — a vármegye közigazgatási bizottságának jogerős határozata alapján — a meglevő kőanyag felhasználásával házilag, az 1924—1925. évi közmunka terhére készítteti el. A végrehajtás ellenőrzésére Horkay István törvényhatósági útbiztost kérte fel a város. Az Andrássy utca kiépítése után fennmaradt összegből a Klapka, Baintner Ottó, Nagy Iván, Petőfi, Patvarci és Gimnázium utcákat, valamint az Ipoly-partot az említett sorrendben rendezték. A Kúria és az Ó utcák kövezetének átépítését kiadta a város két helybeli kövezőmesternek, a temetők körüli utcák kövezésére pedig zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetett.

111 A zólyomi törvényhatósági útból a város által fenntartott — makadámmal fedett — útrésznek a megjavításáról 1925 októberében intézkedett a képviselő-testület. A rendelkezés szerint a megrongálódott utat az Egres-patak feletti híd város felé eső szélétől kezdve és a város irányába haladva kellett kijavítani. Elrendelte továbbá a Mikszáth Kálmán utcához tartozó műtárgyak megjavítását is. Ezek elvégzésére a város 38 millió koronát fordított és a munkálatok kivitelezését ismét Horkay Istvánra bízta.

112 Az Aradi utca rendezését szintén elhatározták. Ennek érdekében a polgármester megbeszélést folytatott Elfér Mór szállodatulajdonossal, hogy az a szükséges telekrészt — megfelelő áron — engedje át a városnak (mindössze 8 négyszögölről volt szó), a megegyezés azonban nem jött létre.

113 Á város megrongálódott, elhasználódott utcáinak, útjainak kijavításával egyidőben bizonyos parkosítási, fásítási munkákat is elvégeztek. Gömbjuharfát ültettek a Scitovszky utcán kiemelt platánfák helyére. Ez elősegítette a város tisztaságát is, mert a platánfa lehámló kérge szennyezte az utcákat. Fiatal csemetékkel pótolták az egyes utcákban elöregedett gömbakácokat, ugyanakkor hársfákat ültettek a főúton, az állami építészeti hivataltól a Nagy-ligetig terjedő szakaszon az úttest mindkét oldalán. Ezek a parkosítási, utcarendezési munkálatok 1929 tavaszán kezdődtek el s viszonylag rövid időn belül be is fejeződtek.

114 A Magyar Amerikai Petróleum Rt. kérelemmel fordult a város vezetőségéhez, amelyben benzinlerakat és benzintöltő állomás felállítása céljából terület kijelölését kérte. A városi közgyűlés 1926. március 9-i ülésén foglalkozott a kérelemmel és úgy döntött, hoj|y a Rákóczi fejedelem úton a Nemzeti Szálloda előtt levő területet haszonbér ellenében átengedi a részvénytársaságnak.

115 A város életéhez hozzátartozott a kor szellemét tükröző emlékművek és emléktáblák elhelyezése is. Ezeket legtöbbször látványos ünnepségek keretében leplezték le, illetve avatták fel. Szerepük inkább a nacionalista, revíziós érzelmek felkorbácsolásában és felszínen tartásában volt, semmint a kegyelet őrzésében. 1922. augusztus 24-én került sor Baltik Frigyes püspök skemlékének ünnepélyes felavatására a városi római katolikus temetőben. A síremléket Keviczky Hugó szobrászművész alkotta. Az ő alkotása a városháza falán elhelyezett — a csehszlovák csapatok kiűzését megörökítő —' emléktábla is.

116 Az emléktáblát 1922 őszén leplezték le, az ünnepségen részt vett Horthy kormányzó is.

117 1923 júniusában leplezték le a zsinagógában az első világháborúban elesettek márványtábláját. Az emlékünnepség végén Weisz Ármin hitközségi elnök vette át az emlékművet.

118 A városi képviselő-testület 1924. szeptemberi ülésén — a vármegyei törvényhatósági bizottság 19043/1105.