Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA
számú leirata alapján — elhatározta, hogy Madách Imre emlékét a vármegyeháza falán elhelyezett emléktáblával örökíti meg. Ugyanakkor döntött arról is, hogy Mikszáth Kálmán itteni működésének emlékére emléktáblát helyeznek el a kismegyeháza falán, ahol az író főszolgabírói hivatalnok volt. 119 A vármegyei törvényhatósági bizottság Nagy Iván születésének 100. évfordulóga alkalmával — 1924 novemberében — 4 millió koronát szavazott meg a Balassagyarmaton felállítandó szobrára, és vállalta a horpácsi temetőben levő sírjának állandó gondozásét. 120 A városi képviselő-testület 1925. október 6-án úgy döntött, hogy a Keviczky Hugó által készített Hősök emléke szobor kisebbített — bronzból készült — mását 3 millió koronáért megvásárolja és a városháza taMcstermében helyezi el. 121 Az első világháborúiban elesettek emlékművének — a Keviczky Hugó által készített oroszlánnak — leleplezésére 1929. október 20-án került sor a vármegyeháza melletti téren. 122 A gimnázium első világháborúban elesett tanárainak és diákjainak emléktábláját — amelyet Braneeisz János szobrászművész készített — 1926. június 10-én leplezték le. 123 A városi képviselő-testület — a kor szellemének megfelelően — az utcák neveit is megváltoztatta, illetve az új utcákat a kor „nagyjairól" nevezte el. Az 1923. novemberi, Balassagyarmat rendezett tanácsú város első közgyűlésén elhatározták, hogy a Templom utcát Baintner Ottó utcának nevezik el, aki „önzetlen munkájával Balassagyarmat fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett". 124 Az 1930. március 13-i ülésen határozatba foglalták, hogy a Laktanya utcát Horthy Miklós utcának nevezik el. Azért választották e célra a még ki nem épített Laktanya utcát, mert itt voltak az állambiztonsági épületek : honvédlaktanya, a csendőrségi és rendőrségi palota, amely egyben Balassagyarmat legszebb modern épülete is volt. 125 Ugyanebben az évben — április 29-én — azonban egy újabb határozattal ezt az utcát végül is Tisza István utcának nevezték el. Ebben a határozatban a Rákóczi fejedelem útnak a Madách és Bercsényi utcák, továbbá a római katolikus zárda és az Erzsébetliget északi bejárója közötti városrészt Horthy Miklós térnek nevezték el azzal az indokkal, hogy a város lakossága itt fogadta a kormányzót, amikor Balassagyarmaton járt. 126 Az evangélikus egyházközség kórelmére a képviselő-testület — 1930 decemberében — a Teleki utca azon részét, amely az evangélikus templomra nézett, Luther utcának, a Tó utcának azon részét, amely Gyarmathy Mihály fűszerkereskedő épületénél kezdődött és a városi hídmérlegig tartott, Baltik Frigyes utcának nevezte el. 127 Balassagyarmat a megye nyugati felének* közlekedési csomópontja is volt és maradt. A vasúti közlekedésben itt futottak össze, illetve innen indultak az Aszód—Budapest, a Vác—Budapest és a Balassagyarmat—Ipolytarnóc felé menő vonalak. A vasúti közlekedés problémája akkor is az volt, hogy ezek szárnyvonalak és nem fővonalak, így csak átszállással lehetett eljutni a fővárosba, vagy az onnan induló főútvonalakra. A város vezetői mindent elkövettek, hogy Vác felé közlekedve ne kelljen átszállni Budapestre. 128 A közigazgatási bizottság felírt az állami építészeti hivatalhoz a becskei alagút „rozoga" állapota miatt, továbbá a MÁV illetékeseihez az aszódi rossz vonatosatlakozás ügyében. 129 Paczolay Zoltán indítványára átiratot küldtek a MÁV üzletvezetőségéhez, hogy a Salgótarjánba menő személyvonat Aszódon álljon meg. 130 A vasúti pálya sem volt biztonságos. 1922. március 4-én a Balassagyarmatról induló vonat Mohóra és Magyarnándor között a meglazult töltésről a mozdonnyal, postakocsival és két személykocsival együtt lefordult a
