Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA
Az 1924. szeptemberi ülésen pedig arról döntöttek, hogy a város a megalakuló Magyar Városok Gazdasági Központjának részvényeiből vegyen három darabot, egyenként 1 millió korona értékben. A részvények jegyzésével a képviselő-testület Fayl Gyula polgármestert bízta meg. A fentebbi határozatot egyidejűleg a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz is felterjesztették jóváhagyás végett. 80 A városi képviselő-testület 1925 augusztusában úgy foglalt állást, hogy a városok III. nemzetközi kongresszusára Balassagyarmat is küldjön delegációt a polgármester vezetésével. A részvétel célját — a kongresszus Párizsban 1925. szeptember 24 és október 9 között ülésezett — a város „fejlődéséhez" szükséges tapasztalatok megszerzésében jelölték meg. 81 A kongresszuson végül is egyedül Fayl Gyula polgármester vett részt, aki a képviselő-testület ülésén számolt be tapasztalatairól. Az 1925. május 7-i képviselő-testületi ülés Üjkóvárt közigazgatásilag Balassagyarmathoz csatolta. Ezt a döntést a „véghatározat"-ban a következő módon fogalmazták meg: „A képviselőtestület hivatkozással a Nógrád és Hont egyelőre egyesített vármegyék alispánjainak 3390/925 és 6193/925 számú felhívásának ismeretében elhatározta, hogy a trianoni békeszerződéssel kettéhasított Kóvár községnek Ipoly folyó bal partján maradt része felett a közigazgatás ideiglenes ellátását a 6193/925 számú alispáni rendelet feltételeinek épségben tartása mellett vállalja." Ugyanakkor kijelentette, hogy „ezen elhatározásból kifolyólag" a város lakosságával szemben semmiféle követelést nem támasztanak és hogy a szóban forgó döntés semmiféle anyagi hátránnyal nem járhat. 82 Űjkóvár — a Balassagyarmathoz történt kapcsolás előtt — a magyar fennhatóság alatt maradt Kóvárújtelep, Szobok, Bolgárszállás, Vörösharaszt- és Hercfeldszálláspuszták egyesítéséből alakult. A 110 lakosú kisközség lélekszáma fokozatosan csökkent és a városi tanács tulajdonképpen ezért döntött úgy, hogy Balassagyarmat közigazgatási egységébe illeszti. 83 A közigazgatási rendezésről szóló 1929. évi XXX. tc. alapján — amely 1929. június 28-án lépett életbe — Balassagyarmat a megyei város elnevezést vette fel. Ennek értelmében a városi tanács megszűnt, feladatát és hatáskörét a polgármester — mint személyes joghatóság — vette át. 84 A város lakosságának létszáma 1920 és 1930 között 11 257-ről mindössze 11 551 főre emelkedett. De a lakosság e lassú növekedése sem a természetes szaporodásból, vagyis a születések és halálozások számának különbségéből következett, hiszen a halálozások ebben az évtizedben meghaladták a születések számát. így a város valójában egyedül az odaköltözőknek köszönhette a létszámában történt gyarapodást. 85 Magas volt a gyermekhalandóság aránya is, bár ez utóbbi valamivel kedvezőbb volt az országos átlagnál. Az összes halottak 49 %-a a tíz éven aluliakra esett. Ezen belül is a halálozási esetek majdnem 33 %-a az egy éven aluli, és közel a fele a hét éven aluliak közül került ki. A gyermekhalandóság közvetlen okozói a néppusztító betegségek (a tüdővész, a vérbaj stb.) terjedése, a lakásviszonyok, a megélhetés gondja, továbbá a tudatlanság, a tájékozatlanság és általában a kultúra hiánya voltak. 86 A születések számának alacsony szintjében azonban szerepet játszott az egyke — különösen a gazdagabb parasztság körében — itt is meghonosodott „rendszere", amely „természetes" védekezés volt a nagyobb birtok elaprózódásával szemben. A népesség foglalkozás szerinti megoszlása a következő képet mutatta:
