Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA
Balassagyarmaton magas a közszolgálatot teljesítők, a szabad foglalkozású értelmiség, a nyugdíjasok, járadékosok és a tőkések, továbbá a kereskedelem és hitel, valamint a közlekedés foglalkozási köréhez tartozók száma. (Ez utóbbinál a menekült vasutasok növelték az 1920. évi számot.) A háztartási alkalmazottak száma is viszonylag magas, minthogy a házicselédeket tartók túlnyomó része éppen a fentebb felsorolt kategóriákhoz tartozott. 87 Az iparban foglalkoztatottak száma és aránya elsősorban a kibontakozó gazdasági válság hatására számottevően csökkent. E csoporton belül azonban jelentősebb eltolódások mentek végbe, érezhetően növekedett ugyanis a segédmunkások száma a szakképzett munkaerő rovására. A földműveléssel foglalkozók száma — nagyrészt 1—2 apróbb településnek a városhoz történt csatolása miatt — állandó fejlődést mutat, míg a napszámosok aránya bár lassan emelkedett, mégis viszonylag alacsony maradt. A közszolgálati és a szabad foglalkozású népesség aránya szempontjából az akkori városok sorában Balassagyarmat a harmadik helyen állt, Kalocsa és Szentendre után következett. 88 A római katolikusok száma — a lakosságnak több mint a felét alkották és számuk emelkedő tendenciát mutatott — a város közvetlen környezetéből történt bevándorlások folytán, míg a reformátusoké a távolabbi vidékekről érkezőkkel gyarapodott, illetve növekedett. Az izraelita vallásúak számának csökkenésében viszont az elvándorlás, a más helyre költözés játszotta a legnagyobb szerepet. 89 Balassagyarmat 1930-ban — 6 éven felüli népességének 6,3 %-os analfabétizmusával — a 45 megyei város közül a 15. helyet foglalta el. Ugyanakkor a tanoncok aránya Balassagyarmaton a legmagasabb (15,2 %). 90 A városi képviselő-testület 1924. március 11-i ülésén bizottságokat alakított a közigazgatási munkák jobb ellátása érdekében. Ezek a következők voltak: állandó választmány 29 fővel, szabályrendeleteket alkotó bizottság 21 fővel, pénzügyi és gazdasági 24 fővel, építészeti 11 fővel, jogügyi és közigazgatási 15 fővel, villamosművek felügyelő bizottsága 11 fővel, egészségügyi 8 fővel, színügyi 12 fővel. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének évenkénti kiigazítására 5 fővel alakult bizottság, ez utóbbi teendőinek ellátására a polgármester a jegyzői karból esetenként kirendelt egy jegyzőt. 91 . A foglalkozási ág megnevezése 1920 száma %na 1930 száma %-a őstermelés Bányászat és kohászat Ipar Kereskedelem és hitel Közlekedés Közszolgálat és szabadfoglalkozás Véderő Napszámos Háztartási alkalmazott Nyugdíjas, járadékos és tőkés Egyéb és ismeretlen 1309 11,5 2881 25,3 1317 11,6 1090 9,6 1678 14,8 655 5,8 234 2,1 463 4,1 821 7,2 910 8,0 1446 12,5 14 0,1 2707 23,4 1301 11,3 861 , 7,5 1723 14,9 418 3,6 265 2,3 490 4,3 1217 10,5 1109 9,6