Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA
alatt 46 alapító, 148 rendes, 358 pártoló és 249 kültagot számlált. Pongrácz a liga célját a külföldön hazánkkal szemben kialakult kedvezőtlen közhangulat megváltoztatásában és „megbízható" hírszolgálat fellendítésében jelölte meg. A helyi sérelmekről Panasziratot szerkesztettek idegen nyélveken és azt a liga országos elnökségének külföldön terjesztett propagandaanyagához csatolták. A Panaszirat megszerkesztésében Jeszenszky Kálmán apátplébános, Kardos Gyula evangélikus lelkész, Kasza Pál államvasúti felügyelő, Kondo r Vilmos erdőfőtanácsos, Kreutz Emil takarékpénztári igazgató, Krúdy Ferenc vármegyei másodfőjegyző, Oláh Dezső gazdasági főfelügyelő, Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos, Szenthe Kálmán törvényszéki bíró és Visnyovszky Rezső tanfelügyelő vettek részt. 48 1922. december 7-én tartotta első díszközgyűlését a Werbőczy Szövetség Nógrádi Törzse, a Kaszinó társalgótermében. A gyűlést Hanzély Gyula főtanácsos nyitotta meg, majd Krúdy Géza üdvözölte a patrónusokat és „bajtársakat". Ezt követte a jogászifjúság eskütétele. Az esküszöveget Paczolay Zoltán olvasta fel. Utána Pongrácz György tartott ünnepi beszédet, Krúdy Géza pedig az egyesület céljait ismertette. A vezetőségben a következők foglaltak helyet: Krúdy Géza törzsfő, Ligeti Gyula íródeák, Hanzély István kincstáros, Cservenyák György állományvezető, Hanzély Tamás könyvtáros, Ébneth József darufő. 49 Az ifjúsági egyesületek sorából jelentőségében messze kiemelkedett a leventemozgalom, amely lényegében minden 12. évét betöltött fiatal számára kötelező volt. 50 Az iskolát elhagyó ifjak „testnevelése" a Levente Egyesületekben folyt, amelyek alapszabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapította meg az 1921. évi LIII. tc. figyelembevételével. 51 Az ÉME-szervezetek sportosztályai, a „Sasok" szintén a fiatalságot igyekeztek a maguk céljaira megnyerni. 1923-tól kezdve kiépültek a városban a frontharcos helyi csoportok, polgári lövészegyesületek stb. is. Ezek már kifejezetten a revíziós politika eszközei voltak. Tagjaik nemzeti és egyházi ünnepeken, gyűléseken, valamint az iskolai ünnepségeken egyenruhában jelentek meg. A politikai közgondolkodás alakításában is jelentős szerepet töltött be a Balassagyarmati Római Katolikus Nőegylet, a Katolikus Legényegylet és Leányegylet, a Dalegylet, továbbá az Evangélikus és Református Nőegylet. Ugyancsak fontos közéleti szerepe volt a városi Kaszinónak. 52 Az eUenforradalmi rendszer megszilárdításában — megyei, de országos vonatkozásban is — nagy szerepük volt a vármegye vezetőinek, különösen Sztranyavszky Sándornak és Scitovszky Bélának, az előbbit egyébként sikeres politikai tevékenységére való tekintettel nevezte ki a kormányzó a vármegye főispánjává. 53 1922 őszén Horthy Miklós kormányzó maga is ellátogatott a megyébe és Balassagyarmatra. Részt vett a csehszlovák csapatok kiűzése emlékére a városháza falába illesztett emléktábla leleplezési ünnepségén. Megtekintette a MOVE ifjúsági sportpálya felavatásának rendezvényeit, ahol — többek között — a polgári iskola leánytanulói Lenkeyné Jablonczy Margit tanárnő vezetésével, majd a főgimnázium ifjúsága, Dobó József tornatanár irányításával tornagyakorlatot mutattak be. 54 Bethlen István miniszterelnök 1923. október 28-án Rakovszky Iván belügymimiszter, gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter, Vass József népjóléti miniszter és nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, valamint több képviselő kiséretében érkezett Balassagyarmatra. 55
