Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

mellőzve még a törvényesség látszatát is — leszámolt politikai ellenfeleivel, nem volt tovább szüksége a gyorsított bírósági eljárásokra, a nyílt terrorakciókra. A kormányba került politikusok most már „alkotmányosan" érvényesíthették a nagybirtok és a vele szövetkezett nagytőke érdekeit. A Bethlen-kormány és az egész ellenforradalmi rendszer politikai konszolidációja érdekében a vármegyék, és ezen keresztül a városok közigazgatási vezető funkcióit kormányhű emberekkel töltötték be, illetőleg erősítették meg.

33 Bethlen 1922 elején a szociáldemokrata párt vezetőivel való megegyezéssel és az Egységes Párt — hivatalos nevén Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt —• megteremtésével a konszolidáció terén elért eredményeit választásokkal akarta megerősíteni. Mivel a javaslatot a régi parlamenttel nem tudta jóváhagyatni, rendeleti úton léptette életbe az új választójogot, amely megfelelő biztosítékot látszott arra vonatkozóan nyújtani, hogy a kormányt ne érhessék nagyobb meglepetések a választás során. Ennek értelmében aktív választójoggal csak az a férfi rendelkezhetett, aki 10 év óta magyar állampolgár, 2 éve egy helyben lakik, 24. életévét betöltötte és az elemi iskola négy osztályát elvégezte. A választójogi rendelet a nők szavazati jogának előfeltételeként a 30 éves korhatárt állapította meg. Ugyanakkor a jelöltek megválasztását rendkívül bonyolult előzetes ajánlási eljárásokhoz kötötték, és az ország nagyobbik felében nyílt szavazásos rendszert léptettek életbe.

34 Az Egységes Párt alakuló gyűlése Balassagyarmaton a vármegyeház előtti téren zajlott le. A vármegyei közgyűlést Madách Emánuel nyugalmazott közokatási álamtitkár elnök nyitotta meg, a párt célkitűzéseit pedig Mayer János földművelésügyi miniszter ismertette. Ezen az alakuló közgyűlésen Soitovszky Béla volt képviselőházi alelnök, a balassagyarmati kerület képviselőjelöltje is elmondotta programbeszédét.

35 A választást 1922. június elsejére írták ki. Ennek megfelelően az év első fele nagyrészt a választási propaganda jegyében, a mandátumok megszerzéséért folytatott korteskedéssel telt el. A kormány társadalmi bázisának kiszélesítése érdekében megkísérelte a kormánypártot tömegpárttá kiépíteni, de ez nem járt igazi sikerrel. Az Egységes Párt laza szervezetet alkotott, tevékenysége inkább csak a választások idejére korlátozódott. Részt vett a választások szervezeti előkészítésében, amelynek eredményeit a párt különböző tisztségviselői anyagiakkal együttjáró funkciók, illetőleg állások megszerzésére igyekeztek kihasználni.

36 Erre utal Sztranyavszky Sándor főispán levele is, amelyet Bethlen István miniszterelnökhöz írt újabb választási költségek kiutalása érdekében. „Kegyelmes Uram! Magam most, amikor az ütközet hevében és tüzében vagyunk — írta Sztranyavszky —, személyesen tisztelegni nem tudok. Ezért pártunk itteni ügyvezető elnökét, dr. Sziller Péter ügyvédet, nyugalmazott külügyminiszteri osztálytanácsost kértem meg, hogy levelemet vigye, és arra a választ hozza. Pénzre még szükségünk van. Ma úgy állunk, hogy erősen hiszem, hogy mind a két hivatalos jelöltet behozni tudom, ha a szükséges anyagiak rendelkezésünkre fognak állani. Petri Pál a múltkor mondotta, hogy anyagiakon a győzelemnek múlni nem szabad. Akkor nem kértem még pénzt, mert volt. Most azonban már kérnem kell."

37 A választások eredményeként Balassagyarmaton a kormánypárt (Egységes Párt) hivatalos jelöltjét, Scitovszky Bélát választották képviselőnek. Vass József kultuszminiszter is részt vett a megyei agitációban. 1922. május 20-án érkezett a megyébe az Egységes Párt hivatalos jelöltjeinek — a rétsági kerületben Mikszáth Kálmánnak, "a szécsényi kerületben Hencz Károlynak —