Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

a támogatására. A vármegye határán, Nógrádverőcén a főispán fogadta Vass Józsefet és elkísérte megyei körútján.

38 Az ellenforradalmi rendszer a társadalom különböző rétegeinek politikai befolyásolásában és összefogásában a pártoknál is nagyobb szerepet szánt a lakosság minden részét átfogó társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek. Ezek a szervezetek és egyesületek döntő többségükben revíziós, soviniszta, klerikális és kommunistaellenes propagandát fejtettek ki.

39 Bethlen István miniszterelnök 1922. szeptember 16-án bizalmas körlevelet küldött a főispánokhoz, a társadalmi egyesületek és politikai szervezetek kiépítése ügyében. Ebben megjelölte a tulajdonképpeni célt is, mely szerint „erősíteni kell azt az alapot, amelyen a kormányzat áll". A társadalmi szervezetek között nagy jelentőséget tulajdonított az ún. érdek- vagy osztályképviseleteknek, amelyeknek működését a legéberebb figyelemmel ajánlotta kísérni. Megemlítette, különleges jelentőségüknél fogva a tisztviselők helyi szervezeteit, elsősorban a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének (KANSZ) helyi csoportjait. Fontosnak tartotta, hogy vezetőik „irányítható és szélsőséges izgatás számára feltétlenül hozzáférhetetlen, nemzeti gondolkodású" egyének legyenek, akik a mozgalmat az önsegélyezés irányába terelik, és nem akarják „kíméletlenül érvényesíteni" a tisztviselők anyagi érdekeit. A „nemzetvédelmi" szervezkedés szempontjából viszont kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a „sportegyesületeknek". Miután — a békekötés rendelkezései alapján — erős hadsereg fenntartására lehetőség nincs, „megsokszorozódott a jelentősége" azoknak a sportegyesületeknek, amelyek az ifjúságot és a felnőtteket is edzik, illetve járőrszolgálatokra, céllövésre kiképezik, s egyidejűleg „hazafiságra" is oktatják. Szerinte ezeket a szervezeteket „minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi eszközzel támogatni kell". A fentiekkel összefüggésben Bethlen gróf első helyen említette a cserkészszervezeteket, a MOVE-t, valamint más „nemzeti irányzatukról ismert" sportszervezeteket. A főispánoknak kellett gondoskodniuk arról is, hogy háttérbe ne szoruljanak az olyan szintén fontos politikai szervezetek, mint az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. De nem volt szabad elhanyagolniuk a „hazafias célokra" szolgáló Ébredő Magyarok Egyesületét sem. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban arra kellett törekedniük, hogy helyi szervei „irányítható egyének kezébe, illetve vezetése alá kerüljenek".

40 A fentebb említett egyesületek és szervezetek megyei és helyi csoportjainak megalakításában, illetve újjászervezésében valóban jelentős szerepet vállaltak a vármegyei és városi vezető tisztviselők, de különösképpen a főispán, aki a kormánypolitika megvalósításának vidéki felelőse volt. Sztranyavszky Sándor főispán 1922. december 9-én számolt be a miniszterelnöknek küldött jelentésében a szóban forgó politikai szervezetek megyei helyzetéről. A KANSZ-ról többek között a következőket írta: „A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége (KANSZ) helyi vármegyei csoportjának vezetése minden tekintetben megfelelő. Elnöke Baross Pál dr., árvaszéki elnök, kivel a legteljesebb egyetértésben magam is befolyást gyakorolok a tisztviselők úgy lelki, mint szociális irányítására."

41 A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége törvényhatósági választmánya 1922. december 17-én tartotta Balassagyarmaton tisztújító ülését. A választás eredményeként elnöke továbbra is Baross Pál, alelnökei Ligeti Ernő és Eszter Aladár, főtitkára Csengő Nándor, pénztárosa Gémes István, jogtanácsosa Paczolay Zoltán, jegyzői pedig Pázmány Ödön