Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA
el, amelyet egyidejűleg a Belügy- és Hadügymiinisztériumíbia is felterjesztettek: „Balassagyarmat a communizmus alatt a szovjet régimnek egyik fiókja volt, most is elég bujkáló kommunista van még a községben, ezeket féken tartani, a preventív intézkedéseket megtenni a csekély számban felállítandó községi rendőrséget teljesen elégtelennek tartjuk. A kétes elemek fékentartására csakis államrendőrség, vagy a katonai karhatalomnak jelenlegi alakulata képes." 22 Az ellenforradalmi terror árnyékában kezdtek szervezkedni politikailag az uralkodó osztályok különböző csoportjai, pontosabban helyi képviselői is. A Keresztény Szocialista Gazdasági Párt — később csatlakozott a Friedirich István által létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjához — 1919. szeptember 7-én tartotta alakuló gyűlését, amelyet Róth István asztalos, a párt balassagyarmati elnöke nyitott meg. A párt programját Hindy Zoltán, a város országgyűlési képviselője fejtette ki. Különösen a „szocialista" jelzőt igyekezett magyarázni, mert szerinte „mindenki a szociáldemokráciát érti alatta, mely a nemzeti irányt sárba taposta, a keresztény eszméket gyalázta, s minden lelkiiameretfurdalás nélkül ment át a bolsevizmusra". A gyűlés végén Paczolay Zoltán nyugalmazott vármegyei főügyész mondott köszönetet a szónok közreműködéséért. 23 A párt szervezkedése azonban nehezen haladt előre. Erre utal az is, hogy a szervezés sikere érdekében újabb gyűlést rendeztek, amelyet szintén Róth István, a párt elnöke nyitott meg. Ezúttal Lábay Gyula titkár beszélt a „keresztényszocialista párt" törekvéseiről. A másik szónok Baranszky Gyula ügyvéd volt, aki az antanttal kötött legújabb megállapodásokat ismertette 24 Néhány héttel később a legitimisták is színre léptek. Sőt, a képviselőtestület is foglalkozott a királyság kérdésével, és az 1919. december 23-i ülésen a főjegyző adott tájékoztatást a legitimista szervezkedéssel kapcsolatban. 25 A „királypárt" megalakítása érdekében 1919. december 24^én Sztranyavszky Sándor lakásán a következők jöttek össze: gróf Mailáth Géza, Rákóczy István, Maross Pál, Baross József, Kmetti Emil, Jeszenszky Kálmán, Hanzély Gyula, Péterffy Béla, Kovács-Sebestyén József, Kardos Gyula, Molnár János, Sembery István, Schuchmann Rezső, Kasza Pál, Rétegi Géza, Majthényi Gyula, valamint Balássy Ferenc a kormánybiztos, Krúdy Ferenc pedig az alispán képviseletéiben. Az egybegyűltek megválasztották a párt tisztségviselőit, mégpedig gróf Mailáth Gézáit elnöknek, Rákóczy Istvánt ügyvezetőnek és Molnár Jánost pénztárnoknak. Majd kimondták, hogy a legszélesebb körben megkezdik — a központi párttal együttműködve — a vármegye területén a propagandát. Tagként felvételt nyerhetett ide felekezeti és politikai különbség nélkül mindenki, aki a királyság eszményének a híve volt. 26 1920 januárjában a vármegyei „királypárt" gróf Mailáth Géza elnökletével ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a képviselőválasztás lezajlása után folytatják a taggyűjtést és a helyi szervezetek megalakítását. De abban is megegyeztek, hogy a királyság államformája melletti határozott kiállással egyidejűleg a király személyével nem foglalkoznak, mivel azt „a nemzetgyűlés fogja megválasztani". 27 A Független Kisgazda és Földműves Párt helyi szervezetének újjáalakításával kapcsolatban nem találkozunk híranyaggal sem a helyi sajtóban, sem a közigazgatási szervezetek jegyzőkönyveiben. Egyedül a Nógrádi Földmívesben, a Földmívesszövetség hivatalos lapjában üdvözlik a két kisgazda párt — a Független Kisgazda és Földműves Párt, valamint az Egyesült Kisgazda és
