Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA Balassagyarmat az ellenforradalmi rendszer ideje alatt is megőrizte megyeszékhely jellegét és szerepét. Ennélfogva a vármegye politikai életének központja volt, miközben élte saját politikai életét is. A városban olyan események és rendezvények is végbementek, amelyek az egész vármegyére kihatással voltak, de nem volt kevés az olyan megnyilvánulás sem, amely csak a várost érintette. A városfejlődés a huszonöt év alatt részben szubjektív, részben objektív okok miatt megtorpant. A „határváros" gazdasági vonzáskörzetének egy részét elveszítette, ami leginkább kisiparának és kereskedelmének fejlődését gátolta. Ily módon a város nem válhatott a megye gazdasági központjává, amint a munkásmozgalom is a vármegye keleti felében, a bánya- és iparvidéken volt sokkal jelentősebb. A megyeszékhely Balassagyarmat változatlanul hivatalnok- és iskolaváros maradt a negyedszázad alatt is. Innen irányította a „népművelési bizottság" az iskolai Oktatást, az iskolán kívül „népművelést", az egész kulturális életet. Az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és megszilárdulása Balassagyarmaton A tanácskomány lemondása után

1 Marnó Tivadar őrnagy augusztus 6-án vette át a katonai parancsnokságot a városban.

2 Első intézkedése volt, hogy tiszti karhatalmat állított fel. Majd megszervezte a csendőrséget, a városi rendőrséget és a pénzügyőrséget. Az alispáni hivatallal egyidőben — augusztus 9-én — működésbe lépett a városi elöljáróság is. Felülvizsgálták a proletárdiktatúra által hozott intézkedéseket. A vármegyei és a városi elöljáróság hatálytalanított minden rendeletet, amelyet a direktórium foganatosított.

3 Az alispán a következő jelentést teszi a törvényhatósági bizottságnak: „A tanácskormányzati rendszer megszűnésével, úgy a központban, mint a járásokban és községekben, az önkormányzati testületi szervek és állásoknak múlt évi október 30-i állapot szerinti visszaállítása iránt intézkedtem.. ."

4 A városi képviselő-testület augusztus 12-én ült össze Molnár János főbíró elnöklete alatt. A községi főjegyző bejelentette, hogy „a népköztársaság 17. számú törvénye alapján nem volt módjukban" összehívni a képviselő-testületet, erre csak a miniszterelnöknek a Budapesti Közlönyben közzétett 3886/1919. számú rendelete nyújtott módot. Ennek alapján visszaállítanak minden közületet és szervet, amelyet az 1886. évi XXI. és XXII. tc. hívott életre, „szóval a közigazgatásban simán fel lehet venni az alkotmányos élet folyamát, amelyet az 1918. évi októberi, de különösen a f. évi március 21-iki forradalom teljesen gúzsba kötött". Jelentette továbbá, hogy a községi rendőrséget a helybeli katonai állomásparancsnok szervezte meg, és ennek élére ifj. Ujcsek Pál hadnagyot állította. Kívánatosnak tartaná, hogy az ál-