Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
végbe. De a vidék rendkívül érzékeny és fogékony volt. Éppen úgy kívánta á forradalmi változásokat, mint a főváros, nem szorult a forradalom „importjára", csupán forradalmi „impulzusokra". 24 A forradalmi erők polarizálódása November második felétől országosan megfigyelhető a politikai erők polarizálódása. A rendszert jobbról is, balról is komoly támadások érték. Ez a folyamat enyhébb lefolyású volt, de végbement Balassagyarmaton is. 25 Itt a baloldali ellenzék önálló fellépésére nem került sor, kommunista párt nem alakult meg, bár kommunista érzelmű egyének illegálisan egyre nagyabb számban éltek, illetve jöttek haza orosz hadifogságból, de ez majd csak március 21 után válik nyilvánvalóvá. A reakciós erők valósággal szárnyakat kaptak a dzsentri származású és közismerten reakciós Rákóczy István — volt rétsági főszolgabíró, majd vármegyei másod jegyző november 16-i — kormánybiztos-főispánná történt kinevezésével. Éles harc kezdődött a kormánybiztos és régi megyei tisztviselőkből álló tábora, valamint a Nemzeti Tanács, illetve a szociáldemokrata párt között. Ez a harc 1919 január végéig a forradalmi koalíció széteséséhez, a Nemzeti Tanács háttérbe szorulásához, sőt átmeneti megszüntetéséhez vezetett. 26 A Nemzeti Tanács és a szociáldemokrata párt mindent megtett Rákóczy István kormánybiztosi kinevezésének meghiúsításáért, mert „féltette tőle a köztársasági gondolatot" és a polgári demokratikus vívmányokat. Tiltakoztak a Magyar Nemzeti Tanácsnál, a belügyminiszternél és a szociáldemokrata párt országos vezetőségénél is. Ehhez a tiltakozáshoz Losonc, Salgótarján és Szécsóny is csatlakozott — eredménytelenül. 27 November 16-a után Rákóczy hozzálátott a „túldemokratikus" Nemzeti Tanács háttérbe szorításához, majd — a súrlódások élezésével — működésének befullasztásához. 28 Rákóczyék ellenszenvét a Nemzeti Tanácsnak a szociáldemokratákkal való szoros kapcsolata váltotta ki. November második felében egyre gyakrabban vádolták a Nemzeti Tanácsot azzal, hogy letért az esküvel fogadott „nemzeti alapról", nemzetietlenné vált, tevékenységében egyre több a „magyartalan" vonás. Még inkább vádolták a nemzetköziség eszméjét vállaló, „vörösnek" és „istentelennek" tartott szociáldemokrata pártot. A szociáldemokratáktól akarták tulajdonképpen leválasztani a Nemzeti Tanács által képviselt koalíció polgáribb nézeteket valló elemeit, elsősorban a nagy létszámú értelmiséget. 29 A jobboldalnak ez a törekvése sikerrel járt. A Nemzeti Tanács november 28-án, Rákóczy beiktatásával egyidőben átmenetileg beszüntette működését. A hatalom ezáltal Rákóczy és a régi közigazgatási apparátus kezébe került viszsza. 30 Ezt a Nemzeti Tanács a sajtó útján is a közönség tudomására hozta: „Polgártársak! A Balassagyarmati Nemzeti Tanács csütörtök délutáni ülésén elhatározta, hogy működését egyelőre felfüggeszti. Minden közhatalom a vármegye élére kinevezett kormánybiztos kezében van és a közhatalmat az eddigi közigazgatási szervek gyakorolják." Rákóczy hivatali esküjét november 28-án a régi megyei törvényhatósági bizottság előtt tette le, .amely nagy örömmel vette Rákóczy kinevezését és biztosította egyhangú támogatásáról és rokonszenvéről, „örülnönk kell — rögzítették a jegyzőkönyvben —, hogy a válságos viszonyok közt akad magyar
