Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
a Budapestről jovo utasításokat. A Polgári Radikális Párt szervezkedési felhívása még november elején megjelent, de tényleges megalakulására csak később került sor. 17 Az első céltudatosan és energikusan színre lépő politikai erő az újjászerveződő szociáldemokrata párt volt. Aktív kezdeményezésének, tömegbefolyásának és a Nemzeti Tanáccsal kialakított jó kapcsolatának nagy jelentősége volt a november eleji forradalmi fellendülés kibontakozásában. A Nemzeti Tanács örömmel és megelégedessél fogadta az MSZDP újjáalakítását. 18 Az alakuló közgyűlést — „annak ünnepélyesebbé tétele végett" — a vármegyeház nagytermében tartották. A lakosság mozgósítását plakátok útján a Nemzeti Tanács vállalta magára. A felhívás a város egész lakosságát hívta a népgyűlésre, amelyen a „szociáldemokrata köztársaság" eszméjének győzelmét kívánták ünnepelni. 19 November 8-án a Barok-féle vendéglőben Révész Gábor szabó indítványára megválasztották a párt végrehajtó bizottságát. Elnöke Forgách József, jegyzője Rónay Béla, pénztárnoka Révész Gábor, ellenőre Horváth Rezső és Fábry Béla, ellenőrző bizottsági tag Kiss Gyula, Demeter Pál, Szileczky János, Sztancsik János és Maár László, levelezője pedig Motyovszky Pál lett. A megválasztott vezetőségi tagok többségükben már a század elején ott voltak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének bölcsőjénél. 20 A Nemzeti Tanácsban — Somló József elnökön kívül — húsz szociáldemokrata foglalt helyet, akik „különösen a forradalom első napjaiban, a legválságosabb időkben megbecsülhetetlen munkásságot fejtettek ki a város lakossága érdekében". A szociáldemokraták ebben az időszakban segítséget nyújtottak a környékbeli községek pártszervezeteinek létrehozásához is: Nagylócon, Mohorán, Örhalomban, Hugyagon és Mikszáthfalván. A párt november közepén már jelentős tényezője volt a köztársaság kikiáltásáért és Rákóczy István kormánybiztos kinevezésének megakadályozásáért folyó harcnak. 21 November közepén — tömegnyomásra — az országos politika homlokterébe az államforma ügye került. November 13-án a 'balassagyarmati Nemzeti Tanács is csatlakozott a köztársaság kikiáltásáért folyó politikai harchoz. Ez látványos külsőségek közepette, egy városi népgyűlés keretében ment végbe. Az egybegyűltekhez Somló József intézett a városháza erkélyéről „forró, magyaros légkörű" beszédet, amelyet a tömeg „leírhatatlan lelkesedéssel" hallgatott, majd „zúgó áradatként énekelte el a szózatot". 22 A Nemzeti Tanács táviratban is követelte a köztársaságot: „A balassagyarmati Nemzeti Tanács hazafias lelkesedéssel és Magyarország boldogabb jövőjébe vetett szilárd hittel üdvözli a Magyar Nemzeti Tanácsnak azt az állásfoglalását, hogy Magyarország jövendő államformája a köztársaság legyen. Egyhangú lelkesedéssel és elhatározottsággal kimondja, hogy jövendő államformául a köztársaságot kívánja és ezen elhatározása mellett a legvégsőkig szilárdan kitart." 23 November közepén lezárult Balassagyarmaton a polgári demokratikus forradalomnak egy sajátos, különböző társadalmi erők többségét integráló, lelkes, felfelé ívelő szakasza. A forradalmi változások előrelendítő! kétségkívül a dolgozó tömegek voltak — elsősorban a szociáldemokrata párt vezetésével. A város életének irányítása azonban — összképét tekintve — a középrétegek kezében volt. A vidék — így Balassagyarmat — forradalmi eseményei általában nem voltak önálló indításúak, hanem elsősorban a főváros eseményeit követték, illetve a forradalom központi szervei mtézkedéseinek alapján mentek