Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

sendő, hogy azokat a mérsékelten haladó polgári értelmiség vezetésével hozták létre, másik oka, hogy a régi vezetők legreakciósabbjait már a forradalom első napjaiban eltávolították állásukból.

10 A Nemzeti Tanács elnöke plakátokon adta hírül Balassagyarmat lakosságának, hogy állásából felfüggesztette Paczolay Zoltán vármegyei tiszti főügyészt és Balázs Barna járási főszolgabírót. Krúdy Ferenc vármegyei aljegyzőt hosszú szabadságra küldték. Balázs Barnát később nyugdíjazták, helyére pedig — még szabadságolása idején — Küszner Zsigmondot nevezték ki főszolgabírónak. Nem sikerült azonban minden reakciós vezető eltávolítása. Így Pongrácz György vármegyei főjegyző megtartotta hivatalát, és később a pozóciója által nyújtott lehetőségeket használhatta fel ellenforradalmi tevékenységéhez. Már november elején ellenforradalmi góc alakult ki személye körül, amely Bangha páter aláírásával szociáldemokrataellenes röpcédulákat terjesztett a proletárasszonyok között a vallás védelme ürügyén. Nagy Mihály alispán lojálisnak mutatkozott az új rendszerhez, így szolgálatait a polgári demokratikus rendszer, de még a későbbi proletárdiktatúra is igénybe vette.

11 A balassagyarmati községi képviselő-testület állást foglalt a forradalom mellett és változatlan összetételben folytatta tevékenységét. Csak lényegtelen változások következtek be az elöljáróság összetételében is. A helyi vezető szervek örömmel üdvözölték a változásokat.

12 A városi alkalmazottak közül azonban többen kérték a szabadságolásukat. Zsámboky József rendőrtanácsosnak 4 heti betegszabadságot engedélyeztek, de ennek letöltése előtt lemondott állásáról. A rendőrfelügyelői poszt betöltésével Uram Jánost bízták meg, aki a városnál már régebben állt alkalmazásiban.

13 A Balassagyarmaton állomásozó máramarosi 85. gyalogezred állománya és a csendőrség — tisztikarával együtt — felesküdött a Nemzeti Tanácsra.

14 Helyén maradt a helybeli rendőrség is, de kis létszámánál fogva jelentős szerepet nem tölthetett be. A Nemzeti Tanács nemzetőrség felállítását határozta el, amelynek vezetésével Vlaszaty Béla csendőrszázadost bízta meg. ö vállalta a nemzetőrség felszerelését és kiképzését is. November 4-re már százötvenen jelentkeztek sorai közé. Ez az alakulat „önként jelentkező hazafias elemekbőr

1 állt. A nemzetőrség működésével elégedett volt a képviselő-testület, és hálás volt nekik a város polgársága is, mert megteremtette a rendet, megóvta a személy és vagyonbiztonságot. „Nekik köszönhetjük — nyilatkozta az egyik városi vezető —, hogy a ... felkorbácsolt áradat pusztító hullámaitól városunk mentes maradt." A balassagyarmati fegyveres erőket azonban a megye tíz közeli és távolabb eső községében is felhasználták a rend helyreállítására.

15 A közellátási problémák megoldása érdekében a Nemzeti Tanács nem tudott hathatós lépéseket tenni. A legszükségesebb élelmezési cikkek beszerzéséhez a polgárság pénzbeli támogatását kérte. A jászteleki uradalomban zsír rekvirálását rendelte el, de ez a radikális lépés sem segített jelentős mértékben az ellátási bajokon. Nagy gondot okozott a tüzelőhiány, a hazatérő katonák leszereltetése, a munkanélküliség, az iparcikkek és nyersanyagok hiánya, továbbá a hadiözvegyek, árvák és rokkantak ellátása.

16 A hatalom átvételiének forradalmi pátosztól és lelkesedéstől túlfőtött pillanataiban Balassagyarmaton még nem voltak politikai pártok, csak politikai áramlatok. A különböző vezető szervek lényegében határozott politikai (pártpolitikai) iránymutatás nélkül, ösztönösen cselekedtek, illetve hajtották végre