Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

járóság tagjaiból. Elnökének Szegő Lajos építészt választották. Másnap — november 1-én — a Nemzeti Tanács — plakátok és a Nógrádvármegye című hetilap rendkívüli száma útján — tudatta a lakossággal megalakulását, és népgyűlésre szólította az embereket. A gyűlés lelkes hangulatban folyt le, hitet téve a forradalmi változások és az új hatalom mellett. A szónokok — az "elöljáróság tagjai, a munkásság és a liberális értelmiség képviselői — a forradalmi változásokról és az annak következtében előállt új feladatokról beszéltek. Az előző este létrehozott Nemzeti Tanácsot kiegészítették és véglegesítették. Elnökévé — Szegő Lajos helyett — Somló József szociáldemokrata ügyvédet választották. Tagjai lettek többek között Aninger László, Halász Lipót, Holló Dezső, Kletzár Lajos, Rót József, Simon József, Schreiber Miksa, Szegő Lajos, Torma Károly községi képviselők, Molnár János főbíró, Kiss Gyula nyomdász és Kreutz Emil, a takarékpénztár vezérigazgatója. A Nemzeti Tanács 12 tagú intézőbizottságot választott. Ezenkívül létrehozta a rendőri bizottságot Kletzár Lajos, a közélelmezésit Nagy Mihály alispán, a pénzügyit Simon József, a sajtó- és propagandaügyi bizottságot Holló Dezső elnökletével.

4 A balassagyarmati Nemzeti Tanács hivatalos lapja a Nógrádmegye című hetilap lett — a polgári radikális Holló Dezső felelős szerkesztő irányítása alatt. A lap november 14 rendkívüli számában „Az új Magyarország megszületése" című vezércikkben üdvözölte a forradalmait. „A nép magához ragadta a hatalmat — írta —, mely eddig is őt illette, de amelyet az ő nevében azok bitoroltak, akiknek a néppel semmi közösségük nem volt . . . békét akarunk, hogy a magyar nép boldogan és megelégedetten élhessen ezer éves határai között. Legyünk eggyé ezekben a történelmi napokban, tegyünk félre minden párt, osztály, vallási, nyelvi különbségeket, segítsünk megteremteni a dolgozó és új Magyarországot."

5 A Nógrádi Hírlap is hasonló húrokat pengetett, de lánzsdát tört az antibolsevizmus mellett is.

6 A Nemzeti Tanács programja az országos politika irányvonalához igazodott: tartalmazta az ország függetlenségének megteremtését a Habsburgoktól való elszakadás útján, a választójogi reformot, a sajtó-, gyülekezési és szólásszabadságot, továbbá a radikális birtokpolitikát. Legfontosabb közvetlen feladatának azonban a közélelmezés és a közrend biztosítását tekintette, amelyet „felvilágosító tanáccsal, ésszerű intézkedésekkel, s ha kell karhatalommal" akart elérni.

7 November 3-án a balassagyarmati Nemzeti Tanács azt az utasítást kapta Budapestről, hogy a hatalmat az egész megyében vegye át, a katonasággal tétesse le az esküt a Magyar Nemzeti Tanácsra, a katonaság őrizze a vonatokat és a közhivatalokat, bitzosítsa a rendet minden körülmények között.

8 Az eredetileg helyi hatáskörrel megalakult balassagyarmati Nemzeti Tanács tehát a hatalom birtokosa lett az egész megyében, ez azonban nem jelentette a különböző szintű közigazgatási szervek tevékenységének megszüntetését. A köztisztviselők zöme eredeti beosztásában maradt. A közhivatalok feletti ellenőrzés megvalósítása és a hivatalnokok állásfoglalásra kényszerítése érdekében — mint országszerte — a hivatalnokokat és alkalmazottakat arra kötelezték, hogy esküt tegyenek az új rendszerre. A Nemzeti Tanács elnökének kezébe a vármegyei tisztikar nagy része — élén Nagy Mihály alispánnal — letette az esküt. November 4-^én ezt tették az állami tisztiviselők is. Gróf Mailáth főispán később írásban tett esküt.

9 A megmaradt állami, megyei és helyi közigazgatás egyelőre nem gördített akadályt a demokratikus szerveik munkája elé. Ennek egyik oka abban kere-