Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - I. A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG
egyikét ugyanott építették fel, ahol a tatárjárás előtti templom állt. Az okleveles anyagból .azonban nem derül ki, hogy Balassagyarmaton valójában hány templom volt. 39 A Le Dentu-féle metszeten látható templomok közül az egyik a város délnyugati részén állt. Ez a házak közé szorított hatszögű szentélyzáródású, tetőtornyócskával és a hajó délnyugati sarkán külső harangtoronnyal ellátott tűnik fel a régebbinek. A jóval nagyobb másik templom az északkeleti városrészben, annak szélén állt. Egyenes szentólyzáródásúnak látszik, ami vagy későbbi építésre, vagy a lerombolt sokszögű szentély megrövidítésére mutat. Hajója déli falán 2 magas ablaka látszik. A hajó derekán, a déli oldalon egy gerendavázas, figyelő erkélyes harangtorony helyezkedik el. A város épületeiről jóformán semmi hiteleset sem tudunk. A történetírás és a kései krónikások szerint Gyarmat a XV. század első felében sokat fejlődött és különösen a huszita háború idején „a környékbeli nemesség is curiális lakházakat tartott, ami által ismét a vidék ipara s kereskedelmi üzlete is ide összpontosult. A Balassák egyik-másik tagja szintén állandó lakosa volt a városnak, többnek pedig ékes, kasbólyszerű lakháza díszíté azt, így például Balassa Zsigmondnak, épen a husziták korában." A tulajdonképpeni mezővárosi polgárság lakóházairól csak egy 1511. évi adatunk van, amely szerint Miska Mihály Gyarmaton háztulajdonos volt. 40 A Le Dentu-féle metszeten a bástyákon, illetve a palánkokon belüli városrész házai között egy-két emeletes ház is sejthető. A házak egyébként tipikusan városi benyomást keltenek. A lakosság mindennapi életére úgyszólván kizárólag csak az 1375. évi oklevél és az 1448. évi közjegyzői irat utal. Ez utóbbiból kiderül, hogy 1425-ben egy szóbeli végrendelkezésnél Kóváron mint tanúk voltak jelen a gyarmati lakos Goda Pál felesége, az 1448-ban már özvegy Katalin asszony, valamint a szintén gyarmati lakos Nagy Bálint felesége, az akkor már ugyancsak özvegy Borbála asszony. Megtudjuk továbbá azt is, hogy 1448-ban Lőrinc gyarmati plébános mellett itt élt Laurency János „esztergomi egyházmegyei clericus, császári hites közjegyző", Márton .gyarmati káplán, András clericus és Benedek deák is. 41 Az egyszerű polgárok mellett tehát szép számú értelmiségi réteg is megélhetést talált városunkban.
