Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - I. A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG
A XV. század első harmadában indult meg az a bonyolult fejlődési folyamat, amely a nagybirtoka földesurak számára a pénzgazdálkodás túlsúlyba jutásával kívánatossá tette a mezővárosok kialakítását. A mezővárosi jogokat a földesurak adták, de a kiváltságlevelet néha a királlyal is megerősíttették. A megyében az 1430-as években tűnnek fel a latinul „oppidum"-nak nevezett mezővárosok: Patak (1434), Inaszó (1435), Dejtár (1436), Szanda (1439). A század derekán már 13 települést tekintettek ilyennek, köztük Gyarmatot is. A Gyarmatot oppidumnak nevező első ismert oklevél 1437-ben kelt. A mezővárosi jogot adományozó oklevelet azonban eddig egyikük esetében sem sikerült fellelni. 3 ' 1 Gyarmat gazdasági fellendülése — a már 1290-ben említett szőlőművelésen kívül — elsősorban az itt tartott vásárokkal kapcsolatos. Ezeken, az eredetileg az uradalom igényeit kiszolgáló mesteremberek értékesíteni tudták fölös termékeiket, a vándorkereskedők pedig a földesurak szükségletein kívül a vásárra jövő környékbeliek számára is hoztak megfelelő árukat. „A Gyarmath birtokon tartani szokott vásárra menők" annak földesurai számára is biztosítottak külön jövedelmet, mert vámot szedtek tőlük. A gyarmati vám régtől fogva — valószínűleg a település kezdetétől — megvolt és mindig törvényesnek tekintették. A vásárok és vámok szükségessé tették a pontos mértékegység használatát. Ilyen volt egy 1425. évi oklevélből kitűnően a 30 pintet tartalmazó „gyarmati csöbör", amelyet gabona és bor mérésére használtak. Akónak is nevezték, de pontos űrtartalmát nem tudjuk, mert az vidékenként — 42 és 85 liter között ingadozva — nagyon különböző volt. 3j A település térbeli elhelyezkedése — aminek lényege, hogy az Ipolyba ömlő mellékpatakok mentén kialakult utak csomópontjában fekszik — nemcsak vásáros hely létesítését tette lehetővé, hanem alkalmasnak bizonyult a Nógrád és Hont megyei nemesség számára tartott nádori igazságszolgáltató gyűlések céljára is. 36 Ezek 1341 és 1472 között eleinte sűrűn, később ritkábban, néha évtizedes időközönként ismétlődtek, de egy-egy nádori gyűlés hetekig is eltartott. Az ítélőszéket „Gyarmat falu mellett" a sík mezőn tartották. Ilyenkor valóságos szekér- és sátortábor nőtt ki a földiből. 37 Ez a vándorbíráslkod ás is egyik oka lehetett annak, hogy amikor az említett György királyi testőr 1374-ben új adományként megkapta Gyarmatot, a vár a király birtokába került és várkapitányait — akik általában a Balassák közül valók voltak — ő nevezte ki. 38 A várra, helyesebben a kastélyra azért is szükség lehetett, hogy ilyen gyűlések alkalmával a nádor és kísérete ott szálljon meg. A középkori várról a mellékelt Le Dentu-féle XVII. század derekán készült metszet alapján némi fogalmat alkothatunk. A szerző madártávlati elképzelés alapján készült városrajza viszonylag hűen ábrázolja az egyéb források alapján is ismert XVII. századi állapotokat, bár néhány vonatkozásban azok helyességéhez kétség fér. A vár jól felismerhetően az Ipoly partján, de egy — a folyóból kiágazó várárok révén kialakított — mesterséges szigeten feküdt. A metszet templomainak keleti szentély elhelyezéséből következtetve a várbeli épületcsoport nyugati nagy négyszögletes tornya lehetett a XIII. században épült donjon, amihez egy nyugat—keleti irányú alacsonyabb, egyemeletesnek látszó 4—5 ablakos palotaszárny csatlakozott. Erre derékszögben egy északi—déli irányú, a donjonnal egyenlő magasságú, de láthatóan lebontott tetőzetű, keletre 2, délre pedig 1 hatalmas csúcsíves ablakkal ellátott épület helyezkedett el. Ez utóbbi lehetett a várkápolna vagy a lovagtereim. A vár mellett a két templom volt a legtekintélyesebb épület. Lehetséges, hogy ezek
