Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

Ez a szellem hatotta át a vármegyei törvényhatósági bizottság május 3-i közgyűlését is. A Skarabeusz-asztaltársaság a jótékonyság gyakorlása, a kedélyesség és a barátság ápolása mellett a hazafiság ápolását tűzte zászlajára.

272 Az egyházaknak, a papoknak rendkívül nagy befolyásuk volt a város ideológiai, politikai és közéletére. A római katolikus egyház élén 1905-ig Hottovinszky Károly esperes-plébános, címzetes kanonok állt. öt követte Jeszenszky Kálmán, aki apát-plébánosként került el Esztergomba magas egyházi méltóságba. 1913-ban dr. Csemoch János esztergomi érsek, aki korábban nógrádi főesperes volt, nagy hatású bérmakörutat tett a megyében. A római katolikus egyház hozta létre még a századforduló előtti években a Katolikus Legényegyletet, többek között a szocialista eszmék és a szocialista mozgalmak terjedésének megakadályozására.

273 Balassagyarmat a Dunán inneni evangélikus egyházkerület püspöki székhelye volt. Dr. Baltik Frigyes püspök jelentős szerepet töltött be nemcsak az evangélikus egyház, hanem a város életében is. 1900-ban a Dunán inneni egyházkerület, a Magyarhoni Ágostai Evangélikus Egyetemes Gyárninitézet és a Luther-társaság tartotta itt közgyűlését. A Balassa-Gyarmati Ágostai Hitvallású Evangélikus Iparos Férfiak és Ifjak Szövetkezete 1889-ben alakult meg. 1900-ban a Balassagyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság nyomtatta a Jó pásztor című, havonként megjelenő evangélikus újságot.

274 A református fiókegyház 1899-ben jött létre. Balassagyarmaton elsősorban Zeke Kálmán táblabíró, egyházi gondnok foglalkozott az egyház ügyeinek intézésével. Kezdetben — a templom felépítéséig — a polgári iskolában tartották istentiszteleteiket. A fiókegyház 1910-ben emelkedett az anyaegyház rangjára.

275 A görögkeleti egyház hívei a század elejére elfogytak. A plébánia 1905-ig a Torontál megyei grábóci hitközséghez tartozott, utána a szentendrei görögkeleti szerb egyházhoz csatolták.

276 A város viszonylag nagy létszámú zsidó polgársága valamivel zártabb egységet alkotott a többi felekezethez tartozó lakosságnál, és intenzív felekezeti életet élt. A 3 évenként megismétlődő hitközségi választások valóságos pártharcokká fajultak az ún. ortodox és a haladó párt között, amelyekből rendszerint az utóbbi került ki győztesen dr. Révész Dezső és Heksch József vezetésével. Az ortodox párt vezére Deutsch József főrabbi volt. A legtöbb vallásos egyesületet az izraelita hitközösség tartotta fenn. Ezek nagy része — természetesen a vallási célok mellett — szociális és kulturális feladatokat tűzött maga elé. A Balassa-Gyarmati Jótékony Czélú Izraelita Leányegylet a szegények számára ingyen népkonyha felállítását szorgalmazta. A Balassagyarmati Izraelita Nőegylet elsősorban a rászoruló nők és a kiházasításra váró hajadonok segélyezésére fordított nagy súlyt, később népkonyha felállítását is tervezte. Hasonló tevékenységet fejtett ki a Balassa-Gyarmati Izraelita Ifjúsági Jótékony Czéíú Egylet és a Talmud Thora Egylet. A szegények segélyezésével, a rászoruló betegek ellátásával, eltemetésével, az özvegyek és árvák segélyezésével foglalkozott a Chevra Kadisa egylet és a Cheszed Veemesz.

277 A zsidó közép- és kásburzsoázia igen jelentős szerepet játszott a város gazdasági, politikai és kulturális életében. Asszimilációja a századforduló körül viszonylag békésen ment végbe a XIX. század végének hazai és európai anti-