Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

alapítványt is. Ezek, valamint egyéb adományok felhasználásával minden tanulót elláttak ingyen könyvekkel és írószerrel. Ezenkívül általában 12 tanuló felruházásáról gondoskodtak, egyeseket pedig kisebb ösztöndíjban részesítettek. A Vöröskereszt évente az iskola 7—8 tanulóját látta el téli ruhával.

122 Az állami iskolában már 1877-ben bevezették a háziipar (szalmáionás, kefekötés, könyvkötészet, lombfűrészet) tanítását és tanították gyakorlatilag a kertészetet is az iskola saját csemete- és szőlőiskolájában. A német nyelvet 1881-ig mindegyik osztályban rendes tantárgyként tanították, 1882-től fokozatosan csökkentették a heti óraszámot, később pedig teljesen megszüntették a tanítását. Az iskola könyvtára 1886-ban 661 műből állit. A nevelők részére az alábbi szaklapok jártak: Néptanítók Lapja, Népnevelők Lapja, Néptanoda, Pedagógiai Szemle, Család és Iskola, Természettudományi Közlöny. A tanulók létszáma az állami iskolában 1874/75-ben 152, 1879/80-ban 175, az 1892/93. tanévben 144 fiú és 22 leány, az 1898/99. évi 25. jubiláris tanévben pedig 107 fiú és 87 leány.

123 A város már régebben szorgalmazta az elemi iskolánál magasabb fokú iskola szervezését. A választmány 1869 júliusában elvileg elfogadta egy tanítóképző felállítását, s még ugyanebben az évben tárgyalták a tanfelügyelő és az „Oskolaszék" közreműködésével a polgári iskola tervét is. A város 1875ben elérte célját, az államilag segélyezett községi 6 osztályos polgári fiúiskola megkezdhette működését. A tanítás az új iskolában 1875. október 1-én indult az I. osztály megnyitásával (44 tanulóval). Az új iskola az elemi iskolák épületében kapott helyet az első két tanévben, majd 1878-ban újonnan épült otthonába (a mai Balassi Gimnázium középső része) költözött. Az iskola építkezését a helybeli Karlik János és Manóssy Alajos építészek irányították. Ebben nyert elhelyezést 1878-ban a leányosztály is, amely 1879-ben új osztállyal bővült, majd nem sokkal ezután államilag segélyezett községi 4 osztályos polgári leányiskolaként különvált, önálló iskola lett, de a polgári fiúiskolával egy épületben maradt. A polgári iskola gyors létrehozása nagyrészt Trefort Ágoston kultuszminiszter jóindulatának köszönhető. A megyében a balassagyarmati volt az első polgári iskola. Az iskola felállítási, fenntartási költségeit és a tanerők fizetését kisebb részben a minisztérium, nagyobb részben a város fedezte, de hozzájárultak ahhoz adományaikkal egyes személyek is. Az 1880-as években a polgári fiúiskola a 6 tanterem mellett rajzteremmel, jól felszerelt szertárakkal és 1500-nál több kötetből álló könyvtárral rendelkezett. Az iskola hírnevének tulajdonítható, hogy sok idegen tekintette meg berendezését, gyűjteményét és könyvtárát.

124 A polgári iskola első igazgatója évtizedeken át Tomeskó Nándor volt, aki az iskola fejlesztése terén elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett. Az első, 1875/76. tanévben a tantestület csak az igazgatóból és 3 állami elemi iskolai óraadó tanítóból állt, 1879/80-ban pedig már 6 törzstagból (igazgató, 2 rendes, 2 segéd és egy helyettes). Az 1886/87. tanévben az iskolában 7 rendes és 3 óraadó, a polgári leányiskolában pedig külön 6 rendes s egy óraadó nevelő működött. Az 1892/93. tanévben a polgári fiú- és leányiskola tantestületének együttes létszáma az igazgatóval együtt 12 fő, meg egy óraadó (testnevelés).

125 Az iskola munkájával a felettes szervek és a város vezetősége is elégedett volt. A német, a latin és a francia nyelvet, ez utóbbi kettőt mint rendkívüli tantárgyat kezdettől fogva tanították, de az 1890-es évek elejétől bevezették a gyorsírás tanítását is. A latin nyelvhez a város elöljárósága azért ragaszko-