Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

dott, hogy a továbbtanulni akaró tanulók gimnáziumba való átlépését megkönnyítse. A gazdasági ismeretek gyakorlati elsajátítása céljából már 1879-ben az iskola egyik üres termében műhelyt (főleg könyvkötészet oktatására), az udvar jobb oldalán faiskolát, a bal oldalon pedig a leányok számára gyakorló konyhakertet létesítettek. Az 1880-ias évek végén az iskolában már működött a Madách-kör, amelynek keretében szavalóversenyekat rendeztek, sőt 1893 tavaszán a megyeházán színdarabbal, 1898-ban pedig műkedvelő előadással (felolvasás, zene- és énekszámok) szerepeltek. A Madách-kultusz az ifjúság irodalmi művelésének jelentékeny előmozdítója volt, amit a pályázatok is fokoztak.

126 A polgári fiúiskolában a tanulók száma az 1875/76. tanévben (csak I. osztály) 44, az 1879/80. tanévben 170 (ebből 27 leány), 1886/87. tanévben 143, az 1892/93. tanévben 196, az 1895/96. tanévben 220 (két I. osztály). A polgári leányiskola tanulóinak létszáma viszont az alábbi módon alakult: 1879/80-ban 27, 1889/90-ben 74, 1892/93-ban 104, és 1896/97-ben 146 fő. A város minden foglalkozási rétege növekvő számban küldte gyermekeit a polgári iskolába, felismerve a tanulás és nagyobb műveltség jelentőségét. Az, hogy később az alsóbb néprétegek gyermekei is nagyobb számban szerepeltek a polgári iskolában, főleg annak tulajdonítható, hogy a város anyagilag is támogatta a tehetséges szegény tanulókat. Szülők foglalkozása 1879/80. Tanév 1892/93. 1895/96. Kereskedő 52 48 67 Iparos 50 72 96 Hivatalnok és értelmiségi 35 82 76+15 Birtokos, kisbirtokos 30 50 56 Alkalmazott, munkás 3 33 23 Egyéb — 15 17 (Az összlétszám 170, 300, illetve 350 volt.) A tanulók lakóhely szerinti megoszlását tekintve megállapíthatjuk, hogy az 1880-as évek végéig kb. a tanulók negyedrésze volt vidéki, később azonban a vasútvonalak kiépülésével emelkedett a vidékiek számaránya.

127 A gazdasági élet fejlődése megkövetelte a szakoktatás fejlesztését. Pap László ipartestületi elnök és Kar lik János volt elnök buzgólkodására 1880^ban az iparostanoncok számára (a többi ismétlés különválasztása után) önálló ipariskolát létesítettek. Ez azonban még nem hivatalos iskola volt, de az ipartestület és a város támogatásával működött. A városi képviselő-testület 1882-ben a VKM-től rendes ipariskola felállítását kérte arra való hivatkozással, hogy megfelelő helyiség áll rendelkezésre és a megye területén még nincs ipariskola. Az engedélyezett új iskola a 80-as évek közepén pár évig iparos és kereskedő tanonciskolaként működött. Az oktatás kezdetben a polgári fiúiskolában, majd az állami elemi iskolában folyt, amelyet korábban rajzteremmel bővítettek. Az iskolában kezdetben elemi és polgári iskolai nevelők látták el az órákat, később gimnáziumi tanárok is tanítottak. Az ipariskola ügyeivel, problémáival az Ipariskolai Bizottság foglalkozott.

128