Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

a pozíciók megszerzése, az összeköttetések biztosítása. Igaz, az ellenzék tÖmegbefolyásának növelése s főleg választói számának gyarapítása érdekében közérdekű követeléseket (adók csökkentése, hitel biztosítása, kamat mérséklése, szociális reformok, önálló magyar vámterület stb.) is felvetett. Még sem érhette el célját, mert a megye vezetősége az erőszak és a törvénytelenség minden formáját büntetlenül felhasználta a kormánypárt győzelme érdekében. A kisebbségben maradt ellenzék ilyen körülmények között elsősorban a sajtóban támadta a korrupciót, nyilvánosságra hozta a töirvényellenességeket és a rendszeres visszaéléseket. Emellett az ellenzék lapja továbbra is hangot adott a politikai jogfosztás és társadalmi igazságtalanságok elleni tiltakozásának, de ezzel sem sok eredményt ért el.

46 A megyei, illetőleg a balassagyarmati ellenzék üdvözölte Apponyi Albert javaslatát, mely szerint az ezredévi jubileum alkalmával — félretéve az ellentéteket — „vállvetve alkossanak". Apponyi az együttműködés feltételeként szabta meg többek között a hivatalos korteskedés megszüntetését, valamint a választási szabálytalanságok esetében a független bírói ítélkezést. A fentebbi javaslatok megvalósítása azonban nem állt a kormány érdekében. így Apponyi javaslatai, pontosabban azok támogatása Balassagyarmaton sem változtatott a kialkult helyzeten. A Nógrád-Honti Ellenzék 1896. január 23-i számában ismételten szóvátette a kormánypárt, a helyi urak törvénytelenségeit, választási visszaéléseit. A hatalmon levők „megtétetnek minden turpisságot az alantas közegekkel, és kibújnak azzal, hogy nincs a tényekről tudomásuk, és ha ily módon keresztül vitték szándékaikat, megfújják a béke trombitáját". A lap egyik későbbi száma Romlott közállapotok című vezércikkében még részletesebben leplezi le a helybeli választási visszaéléseket. Megállapítja, hogy a minden alkotmányos érzést megtagadó módon kierőszakolt többséggel meghamisíthatják az egész közérzületet — „liberális jelszavak hangoztatása mellett".

47 Az ellenzéki lap támadó cikkeinek íróit a kormánypárt „lovagias ügyekkel" és párbajkihívásokkal igyekezett a dzsentrik révén elnémítani. A hatalmon levők ezenkívül ígéretekkel is megpróbálták az ellenzéket leszerelni, de az kevéssé sikerült.

48 A kormányzat azzal a rendelkezéssel is az ellenzéket akarta gyengíteni, hogy a képviselő-választásokon 1896-ban jogaikat csak azok gyakorolhatják, akik 1895. évi adótartozásaikat 1896 elejéig kifizették. így a szegényebb ellenzéki szavazók jelentős része természetesen nem szavazhatott volna, pontosabban nem is szavazott.

49 A balassagyarmati képviselő-választáson 1896-ban az ellenzéki Seitovszky Jánossal szemben a kormánypárti Latkóczy Imre győzött. A kormány jelöltje mellett korteskedett és arra szavazott — a város érdekeire való hivatkozással — a különben ellenzéki Bálás Ferenc városbíró, valamint az ellenzéki szellemű tisztviselők zöme is, mert elbocsátással fenyegették meg őket. A választás után az ellenzéki újság jogosan állapította meg, hogy az ellenzék hiába támadná meg az alkotmányellenes, erőszakos választásokat (névjegyzékből önkényes kihagyás, vesztegetés, etetés-itatás, elbocsátással és iparjog megvonással fenyegetés, Ígéretekkel való megnyerés stb.), a kormánytól függő szervek nem szolgáltatnának igazságot. A választás után a vereséget szenvedett ellenzék odáig ment el, hogy lapjában „forradalommal" ijesztgette a kormánypártiakat, a hatalmon levőket, de valójában ez csak demagógia volt az ellenzék részéről. Ez a Nógrád-Honti Ellenzék 1896. évi 49. számában megjelent cikkéből is világosan kiderül, amely szerint a kilátástalan helyzetből „az egyedüli ki-